A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)

3. szekció: KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSE – HELYI VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Balla Gábor, SZIE MKK Vizgazd.és Meliorációs Tsz: Vizenyős területek kataszterén alapuló vizes élőhely rehabilitáció

tésben, a nagy ültetvényeket érintette súlyosan az elmúlt időszak gazdasági átalakulása, az intenzív gyümölcsösökre különösen veszélyes a hosszú időn át tartó vízborítás, mely a fák kipusztulásához is vezethet, de akadályozhatja a munkavégzést, az extenzív gyümölcstermesztés pedig a biológiai sokféleség szempontjából kiemelkedően fontos. Ezekre a prioritásokra is könnyen átalakítható a szintézistérkép. A terület turisztikai vonzereje Európa hírű, kiváltképpen a termálfürdők jelentős vonzereje révén. A közeljövőben a térségben lévő fürdő- és üdülőhelyek szolgáltatásainak összekapcsolásával jobb gazdasági eredmények érhetők el. Nagy potenciál rejlik a falusi-, vadász-, öko- és kerékpárturizmusban. Nagyobb hangsúlyt kap ezáltal a gazdag természeti kincs, állat- és növényvilág, a vizek és a vízi élővilág, a műemléki környezet, a természeti és táji adottságok, a környezet, a védett területek és értékek. Jobban kiaknázható a horgásztavak lehetőségeiben és infrastruktúrájában rejlő potenciál. Ezek az elképzelések jól összehangolhatók a belvizek elleni védekezéssel, a víz területen tartásának, ill. tervszerű levezetésének tervezésével. Az egész megyére jellemző adottságok tovább erősíthetik a már felsoroltakat. Ilyen a települések közötti hagyományos, jó és folyamatosan fejlődő kapcsolat, hagyományos vendégszeretet, gondozott települési környezet, alacsony árszínvonal és magas infrastrukturális fejlettség. Mindehhez hozzájárul, a jó nemzetközi kapcsolatok megléte, ill. az a tény, hogy a terület jelenleg az Európai Unió határterülete. A rendszer lehetőséget nyújt a civil szervezetek igényeinek beépítésére, hiszen a jogszabályok megalkotásán és a döntéshozatalban való részvételen túl, a helyi szervezetek igényei és prioritásai is figyelembe vehetőek. Olyan területek jelölhetők ki vizes élőhely rehabilitációra melyek, a már meglévő kapcsolatokat erősíthetik és újabbakat alakíthatnak ki. A természet állapota kedvező, nem történt jelentős természetkárosító beavatkozás, mely jelentősen rombolta volna a természeti képet, az épített környezet megtartotta jellegzetes építészeti emlékeit motívumai ma is használatosak, turisztikai vonzerővel bír, de segíti a térség identitástudatának megőrzését. Az értékek megtartása és fejlesztése érdekében is kiemelten fontos a területen összegyülekező vízzel való tervszerű gazdálkodás. Gyengeségek Az aprófalvas településszerkezet nehezíti a nagy kiterjedésű vizes élőhely hálózat kialakítását, a belterületek, az úthálózat, a föld feletti és föld alatti vezetékek, mind kisebb részekre osztják a vízgyőjtőterületeket. A magas munkanélküliség és a multifunkcionális mezőgazdaság hiánya, a foglalkoztatási nehézségek, megakadályozhatják az új művelési ágak meghonosítását és a területek művelés alól való kivonását. A turizmus fellendülése, nem mindenhol egészítheti ki a kiesett jövedelmet. Ezekre a területekre jellemző a népesség folyamatos fogyása, és öregedése, hiszen a fiatalok folyamatosan az egyre növekvő, és jobb lehetőségekkel kecsegtető városi életet választják. A kevés munkahely, a szerény fizetések, a megélhetési nehézségek nem teszik elég rugalmassá az itt élőket, hogy az új kihívásokra gyorsan reagálhassanak. Nagyobb összegű támogatásra lenne szükségük a termelési szerkezet átalakításához. A mezőgazdaság alacsony jövedelemtermelő képessége, a rossz termelési struktúra, az elavult technikai háttér sok területen nem teszi lehetővé a termőterület csökkentését. A nagyüzemi rendszer felbomlásával a területek már nem voltak alkalmasak a korábbi termelési szerkezet fenntartására, az így kialakuló alacsony szervezettségi szint a marketingmunka és az integráció hiánya még jobban nehezíti a gazdálkodók helyzetét. Nagy jövedelmezőség 7