A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)
2. szekció: A VÍZIKÖZMŰVEK HELYZETE - Tardy Gábor, Dr. Jobbágy Andrea, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Mezőgazdasági Kémiai Technológia Tsz: A hazai kommunális szennyvizek minőségének és tisztíthatóságának jellegzetességei
területen az egy főre jutó vízfogyasztás elmaradt a várakozástól, ami a szennyvízben található szennyezőanyagok koncentrációjának növekedését vonta maga után. A tervezés és a valós értékek különbségének másik fő oka, hogy a tervezést megelőzően a szennyvízminőségi adatok megadása nem történik megfelelő körültekintéssel. Különösen jellemző az „alultervezés” a kisebb települések tisztítóinál, ahol a jellemzően alacsony vízfogyasztás miatt (ld. 4. ábra) igen magas KOI ill. NH 4-N koncentráció értékek alakulhatnak ki (ld. 8-9. ábrák). A vizsgált telepekre jellemző elfolyó értékeket a 2. Táblázatban foglaltuk össze. A KOI ill. BOI esetében határérték túllépéseket elsősorban a kisebb települések tisztítótelepein tapasztaltunk, ill. olyan esetekben, ahol jelentős ipari hányad volt a befolyó szennyvízben. A befolyó ill. elfolyó ammónia koncentráció értékek összefüggését a 10. ábrán tüntettük fel. A diagram azt mutatja, hogy a befolyó értékek növekedésével az elfolyó értékek általában emelkedtek. Összevetve ezt az eredményt a korábban a nitrifikáció ill. denitrifikáció technológiájának tervezésével kapcsolatban leírtakkal, megállapítható, hogy a telepek tervezésénél feltétlenül figyelembe kell venni a hazai – jellemzően magas ammónia koncentrációjú – szennyvizek által megkívánt technológiai követelményeket. Az elfolyó NO 3-N értékek széles spektrumban változnak (ld. 11. ábra). Egyes telepek esetében a hiányzó denitrifikációs lépés igen magas elfolyó NO 3-N értékeket eredményezett, ami nyári időszakban veszélyeztetheti az utóülepítőbeli iszapelválasztást, más telepeknél viszont a nitrifikáció hiánya jellemző, ezekben az esetekben az elfolyó NO 3-N érték közel 0-nak adódott. Az összes foszfor esetében (mivel a foszfor-eltávolítás az esetek túlnyomó többségében vegyszeradagolással történik) a határérték túllépések feltehetően a nem megfelelő vegyszer adagolási dózisnak ill. stratégiának tulajdoníthatók. A befolyó ill. elfolyó értékek elemzése alapján arra az összefoglaló megállapításra jutottunk, hogy a hazai szennyvizek minősége nagyon széles spektrumban változik, ennek megfelelően nem lehet kijelölni egy „a hazai viszonyoknak megfelelő” technológiát. A lakosegyenértékkel történő számolás a tág korlátok között változó szennyezőanyag koncentráció és egy főre eső kibocsátott szennyvízmennyiség alapján nem megfelelő, a telepek tervezésénél tehát az aktuális viszonyokat kell figyelembe venni, el kell végezni a befolyó szennyvíz részletes elemzését ill. szükség esetén helyszíni modellkísérlettel kell bizonyságot szerezni a kiépítendő technológia hatékonyságáról. 3.3. A technológiai problémák felmérése A hazai szennyvíztisztító telepeken a szervesanyag eltávolítását és – ahol terveztek biológiai nitrogén-eltávolítást – a nitrifikációt ill. a denitrifikációt túlnyomó többségben eleveniszapos medencékben végzik. Kisebb telepekre jellemző az egy térben zajló, időben elválasztott nitrifikációs/denitrifikációs eljárás. A nagyobb telepeken a denitrifikációt általában elődenitrifikációs technológiával, kevert anoxikus medencékben végzik. Az aerob medencék levegőztetését az esetek döntő többségében mélylégbefúvással biztosítják, a régebben épült telepeknél azonban még előfordul a kevésbé hatékony felületi levegőztetés is. Megjegyzendő, hogy a telepek jelentős részénél gyakran problémaként jelentkezik az oxigénellátás folyamatos vagy időszakos, általában terhelés növekedés esetén való elégtelensége, ami elsősorban a nitrifikáció és ezáltal a nitrogén eltávolítás, súlyosabb esetben pedig a szervesanyag-eltávolítás hatékonyságának visszaesését is okozza. Több vidéki kis szennyvíztisztító telep esetében problémaként jelentkezik, hogy a vonzáskörzetben a csatornarendszerbe – többnyire illegálisan – bejuttatott borászati ill. egyéb mezőgazdasági eredetű szennyvíz ugrásszerűen jelentős befolyó KOI növekedést okoz, amit a vonatkozó telep nem képes tolerálni. Szintén a kis befogadó kapacitással rendelkező vidéki telepekre jellemző, hogy a csatornarendszer átemelő szivattyúinak időszakos üzemeltetése
