A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)

2. szekció: A VÍZIKÖZMŰVEK HELYZETE - Szunyogh Lilla, Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt.: A Pseudomonas aeruginosa megjelenése a vízvisszaforgatós rendszerű fürdőüzemek egyes pontjain

miközben a medence vizében nem fordul elő az adott baktérium. A mintavételi csap cseréje után vett medence víz minták megfelelőek. A szabvány előírása szerint a tápvíz és a szűrt, tisztított medencevíz nem tartalmazhat Ps. aeruginosát, a szűrő előtti mintában, azaz a medence vizében 2 darab Ps. aeruginosa/100 ml lehet. A Ps. aeruginosa baktérium a csővezetékek és a vízszűrő-forgató berendezések belsejében kialakult biofilmben szaporodik. A vízmintavételi csapokon nincs minden nap bakteriológiai és kémiai mintavétel, így a csapban maradó pangó vízben a különböző baktériumok felszaporodhatnak. A vízvisszaforgatós medencék esetében a havonta egyszeri bakteriológiai vizsgálathoz a vízmintavételi csap 5 perces kifolyatása után leégetjük, majd újra megnyitjuk a mintavételi csapot és ezután töltjük meg vízzel a mintavételi edényünket. A csővezeték belsejét ilyenkor fertőtleníteni nem tudjuk, így a vízáramlásának változása következtében a biofilmből leszakadó darabokkal a baktériumok belekerülhetnek a vízmintánkba. Ebben az esetben kifogásolt eredményt kaphatunk, és lehet, hogy közben a medence vize nem is tartalmazza az adott baktériumot. Ha egymás után többször csak a Ps. aeruginosa szám miatt kifogásolt egy medencének a vize, akkor érdemes a feltöltött üzemelő medencéből vett medence vizet megvizsgálni. Ha jó a medencében lévő víz, akkor a szűrő előtti és utáni vízmintavételi csapok megfelelő mechanikai tisztítását és fertőtlenítését kell elvégezni vagy új mintavételi csapokat kell beszerelni. Amennyiben ezek után még mindig kifogásolt a medence víz minta, akkor a szűrő-forgató berendezés mintázható pontjain levett és megvizsgált víz minták eredményéből megállapítható, hogy a rendszerben hol található az adott baktérium és mely ponton vagy pontokon szükséges az egyes berendezések megfelelő tisztítása és fertőtlenítése. Ezek a követező pontok lehetnek: a szűrő berendezés, a hőcserélő berendezés, a tápvíztároló tartályok, a szálfogó, a kiegyenlítő tartályok és a medencék túlfolyó. Ma már vannak olyan cégek, amelyek az iparban a különböző vizes közegekben kialakuló biofilmek eltávolítására szakosodtak. (www.edstrom.com/Resources.cfm?doc_id=23, www.biofilm .org/default.htm) Még egy érdekes történetet szeretnék elmondani a Pseudomonas aeruginosa baktériummal kapcsolatban. Magyarországon forgalmazott és a világban több helyen használt ivóvíztisztító berendezés vizét vizsgálták, melyben megtalálták a Ps. aeruginosát –más az ivóvíz mintáknál vizsgált baktérium nem volt a vízben- oly számban, hogy a víz emberi fogyasztásra alkalmatlan volt. Magas volt (kifogásolt) még a víznek a 22

o

C-os összcsíraszáma is. A négytagú családban mindenkinek hasmenéses tünetei voltak, melyet okozhatott ennek a „szuper tiszta” fertőzött víznek a fogyasztása. A víztisztító berendezés a vezetékes városi vizet tisztította meg több szűrő segítségével, és így ionmentes, klórmentes és baktériummentes lett. A tisztított víz egy tartályban tárolódik és innen egy csővezetéken keresztül jut el a csapig. Mivel a tisztított víz klórt nem tartalmazott, a tartályban és az abból kivezető csőben baktériumok telepedtek meg és ott fertőzték az ivóvizet. 7