A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)
2. szekció: A VÍZIKÖZMŰVEK HELYZETE - Szentirmay György, DDKTVF: A szennyvízelvezetés fejlesztésének aktuális kérdései a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség működési területén
A SZENNYVÍZELVEZETÉS FEJLESZTÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI A DÉL-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG MŰKÖDÉSI TERÜLETÉN SZENTIRMAY GYÖRGY DDKTVF 1. A szennyvízelvezetés- és tisztítás jelenlegi helyzete A Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség működési területén a szennyvízelhelyezés helyzete az idők során – több tényező hatására – sajátságosan alakult. Az egyik jelentős körülményt a működési terület földrajzi, és településszerkezeti adottságai jelentik. A működési terület mintegy 10.000 km 2 ; az ország területének közel 11%-a, melyen 526 település – az ország településeinek 16,8%-a található. A települések számarányánál lényegesen alacsonyabb az ezeken a településeken élő lakosság aránya: az ország lakosságának mintegy 7%-a. A működési terület végső soron gyakorlatilag két – sűrűn beépített, aprófalvas településszerkezetű – megyét (Baranya és Somogy megyét), valamint Tolna megye 11 települését foglalja magába. Mindkét megyére vonatkozóan megállapítható, hogy a megyeközpontok szerepe különös mértékben meghatározó, valamint az, hogy a megyeközpontok, ill. a megyében lévő többi város lakosszáma, nagysága között a különbségek igen nagyok, így a megyék gyakorlatilag egyközpontúak. Fentiekkel összhangban a területen lévő települések nagysága, fejlettsége is igen eltérő: a sok néhány-száz fős kisközség mellett itt található az ország 5. nagyvárosa; a Balatonnak a működési területhez tartozó D-i partja pedig az ország egyik legfrekventáltabb üdülőterülete. A településszerkezeti adottságok mellett a másik meghatározó jelentőségű tényező: (mely egyébként nyilvánvalóan szintén nem függetleníthető a településszerkezeti adottságoktól) a települések anyagi teherbíró képessége, és a településeken folytatott gazdasági tevékenység. Ez utóbbi hatása önmagában is összetett. Nem csupán az önkormányzatok pénzügyi lehetőségeit befolyásolja, hanem jelentős inspiráló tényező is: az önkormányzatok nem ritkán jelentős fejlesztésekkel, esetenként elő-közművesítésekkel igyekeznek elősegíteni a működő tőke, multinacionális cégek, ill. jól működő vállalkozások letelepedését, ill. azt, hogy különböző – jó munkalehetőséget biztosító, és jelentős gazdasági erőforrást képviselő – beruházások az adott településen kerüljenek megvalósításra. A víziközművek – és különösen a szennyvízelvezetés – fejlesztésével kapcsolatos Baranya, és Somogy megyei tapasztalatok alapján egyértelműnek tartjuk a szoros kölcsönhatást az idegenforgalom- és a víziközmű ellátottság között is: az üdülőterületek igénye – párosulva a vízminőségvédelmi követelményekkel – esetenként különösen jelentős. 1
