A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)
2. szekció: A VÍZIKÖZMŰVEK HELYZETE - Szabóné Bárdos Erzsébet, Horváth Ottó, Zsilák Zoltán, Reich Lajos, Pannon Egyetem, Általános és Szervetlen Kémia Tsz, Imre Krisztián, LightTech Lámpatechnológiai Kft.: Felületaktív anyagok fotokatalitikus lebontása szennyvizekben
1. ábra mutatja, az első 2 órában a heterogén rendszerben sokkal gyorsabb az átalakulás, a későbbiek során azonban itt lassul, míg a homogén rendszerben gyorsul (mintegy 6 óra után kiegyenlítődéshez vezetve). A fotokatalitikus kezelés második fokozatában (levegő-kevertetéses reaktor, kismértékű habzás) is alkalmaztuk mindkét eljárást, az eredményeket 2. ábra szemlélteti. 1. ábra 2. ábra Modelloldat bevilágítása különböző kísérleti körülmények között Tapasztalataink szerint a fotokatalitikus oxidáció hatékonysága legalább olyan jó a heterogén, mint a homogén fázisú módszerrel. Ugyanakkor a titán-dioxid esetében a katalizátor elkülönítése a kezelt szennyvíztől viszonylag egyszerű ülepítéssel megoldható, s a nem ülepedő, a szennyvízzel távozó töredék rész a környezetre nézve nem jelent semmilyen káros terhelést. A foto-Fenton reakció esetében számos hátrány jelentkezik a technológiai alkalmazhatóság szempontjából: Nehezebb megoldani a képződő vas-oxid költséghatékony eltávolítását, különösen újrahasznosítását fotokatalitikus célra. Utóbbi körülmény a folyamatos felhasználás következtében növelné az üzemeltetési költséget. A vas(III)só alkalmazásával jelentőssé válhat a kezelt szennyvíz anionterhelése. A számításba jövő sók közül fotokémiai célra és oldhatósági okokból is a nitrát a legkedvezőbb, ez azonban épp a legveszélyesebb az anionbevitel szempontjából. E tekintetben a szulfát lenne legalkalmasabb, ennek használhatóságát azonban gyenge oldhatósága akadályozza. Ez a módszer érzékenyebb a több fényelnyelő anyagot tartalmazó (színesebb) szennyvízben jelentkező, a fotokémiai reakciót gátló belső (fény)szűrő hatásra. A titán-dioxidos szuszpenzió esetén már egy viszonylag vékony réteg elegendő a teljes fényelnyeléshez, melyet a színes szennyező anyagok sem befolyásolnak jelentősen. 5