A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)
2. szekció: A VÍZIKÖZMŰVEK HELYZETE - Scheffer Renáta, Thury Péter, Kárpáti Árpád, Pannon Egyetem, Környezetmérnöki és Kémiai Technológia Tsz : Aerob szennyvíztisztítás iszapgranulációval
Szerves anyag terhelés hatása: Aerob granulált iszap nagy szerves anyag terhelés mellett is jól alkalmazható (2.5-15 kg KOI/m 3 d) (Moy et al., 2002 and Liu et al., 2003a), pontosabban ilyen terheléstartományban is stabil granuláció biztosítható. Az iszapterhelés nem befolyásolta a kialakuló szemcsék alakját, sűrűségét, száraz iszaptömeg sűrűségét. Az ülepedésekor mérhető iszapindex is egyformán kicsi, mintegy 50 ml/g körüli volt, ami nagyon jó ülepedést biztosít. A terhelés növekedésével azonban a szemcsék mechanikai stabilitása csökkent, könnyebben szétesővé váltak, illetőleg a folyamatos terhelésnél megfelelő idő után szét is estek kisebb részekre. Az SBR tisztítónál a szerves anyag terhelést a hidraulikus terhelés, illetőleg az azt meghatározó ciklusszám, vagy ciklusidő határolja be. Mindig jó és kellő mértékű kiülepedés esetén a tiszta fázissal ciklusonként a reaktortérfogat adott százalékát kitevő tiszta rész távolítható el. Ez a hagyományos eleveniszapos SBR megoldásnál 30-40 % között alakul, a granulált iszapnál biztonsággal 50%-on tartható. Ez azt jelenti, hogy a teljes reaktortérfogat térfogati terhelése a ciklusszámmal arányosan változik. A granulált iszapnál napi két ciklus esetén a HRT éppen 1 nap, s a biológiai terhelés ennek megfelelő értékű. Négy ciklus esetén minkét fenti értékek a duplájára nőnek. Látható azonban, hogy adott szennyvíz esetében a terhelés csak viszonylag szűk tartományban változtatható. A hagyományos, folyamatos betáplálású eleveniszapos rendszerrel összehasonlítva annak a 12-24 órás hidraulikus tartózkodási idejének megfelelő lesz. Ez a lakossági szennyvíz esetében mindössze 1-2,5 kg KOI/ m 3 d térfogati terhelést jelent. Nagyobb térfogati terhelések csakis nagy szennyezőanyag koncentrációjú ipari szennyvizek esetén képzelhetők el. Bebizonyosodott, hogy a granulált iszap szerkezetét elsősorban a reaktorban kialakult nyírófeszültség határozza meg (Shin et al., 1992 and Tay et al., 2001a). Az exracelluláris poliszacharidok (polielektrolit jellegű képződmény) meghatározó szerepet játszanak a sejtek összetapadásánál, és a szemcsében történő tartós rögzítésénél. Ezek a ragasztó anyagok ugyanis biológiailag kellően stabilisak a tartós hatás kifejtéséhez. A nagy nyírófeszültséget tűrő mikroorganizmusok több poliszacharidot választanak ki (szelekció). Következésképpen a fokozott poliszacharid termelés csak nagyobb nyírófeszültséget eredményező berendezés kialakításnál, levegőztetésnél eredményezheti tömörebb és erősebb szemcseszerkezet kialakulását az aerob granulátumnál (Liu and Tay, 2004). Ülepedési idő: Az SBR reaktorokban a szennyvíz kezelése több egymást követő műveletből tevődik össze. Ezek az ülepítés, tiszta rész elvétel, fölösiszap iszapelvétel, friss szennyvíz feltöltése, levegőztetés, keverés. Ezek közül több egyidejűleg is mehet, pontosabban a megkívánt vezérlés, vagy szabályozás (levegőztetés) szerint történik. Közülük az ülepítés időtartamát az ülepedés határolja be. Ezt kell a granulációval felgyorsítani. A többi művelet időigényét a segédberendezések (szivattyúk, levegőztető) kapacitása, valamint a rendszer fajlagos hidraulikus terhelése (ciklusszám) határolja be. Az ülepedési idő rövidítésével a biomasszában levő mikroorganizmusok összetétele változtatható, s a granulált iszap képződése fele tolható el. A jól ülepedő granulálódó részek a rendszerben maradnak, míg a nehezen ülepedő, pelyhes frakció folyamatosan kimosódik. A granulált iszap kialakításánál így az ülepedési sebességen alapuló szelekció kerül hasznosításra. Ebből adódóan lényeges a stabil üzemeltetés ülepedési idejének az optimális megválasztása is. A kellően érett szemcsék általában 1-2 perc alatt kiülepednek a laboratóriumi 4
