A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)

2. szekció: A VÍZIKÖZMŰVEK HELYZETE - Márk Eszter, VITUKI Consult Rt.: A természetközeli szennyvíztisztítás alkalmazásának jogszabályi feltételei Magyarországon

A 2003. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról szól, értelmezése szerint, a törvény hatálya kiterjed: „arra a környezethasználóra [Kvt. 2. § (2) bek.], aki (amely) az engedélyhez kötött környezethasználata során a környezet terhelésével járó anyagot bocsát a környezetbe (a továbbiakban: kibocsátó)”. Így „a kibocsátó a levegőbe, a felszíni vizekbe, illetve az időszakos vízfolyásokba, a talajba juttatott, e törvényben meghatározott környezetterhelő anyagok minden egysége után környezetterhelési díjat köteles fizetni. A vízterhelési díj fizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki vízjogi engedélyezés alá tartozó tevékenységet végez. Vízterhelési díjat a felszíni vizeket szennyező, a kibocsátó vízjogi engedélyében, ennek hiányában e törvény 2. számú mellékletében meghatározott anyag (a továbbiakban: vízterhelő anyag) kibocsátása után kell fizetni. Nem terheli díjfizetési kötelezettség a kibocsátót az általa felhasznált, illetve a vízszolgáltatás alapjául szolgáló nyers vízben eredetileg is megtalálható vízterhelő anyag mennyisége után. A talajterhelési díjnál a „díj fizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá, és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés alapján szennyvízelhelyezést alkalmaz. A talajterhelési díj alapja: vízjogi engedély alapján végzett szennyvízelhelyezés esetében a szenny- és használt víz éves mennyisége csökkentve a külön jogszabály vagy hatósági határozat rendelkezései szerint megtisztított víz mennyiségével.” Ennek alapján, a talajbiológiai tisztítás nem tartozik a talajterhelési díj fizetési kötelezettség alá. A törvény szabályozza még a díjszámítás módját és a díjkedvezmények lehetőségeit. Összefoglalás Áttekintve a vonatkozó főbb jogszabályokat, az alábbi lényeges szabályozásokat kell figyelembe venni természetközeli rendszer létesítésénél: – A természetközeli szennyvíztisztítás részletes bejelentési-, vízjogi engedély-, és hatásvizsgálat köteles tevékenység. – Faültetvényes szennyvíztisztítás alkalmazása esetén a faültetvényre szolgáló terület erdő- és mezőgazdasági művelésből történő kivonásáról gondoskodni kell. – Felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny területen és időszakos vízfolyásban talajbiológiai tisztítást végezni tilos. – Természetközeli szennyvíztisztító 1. vízminőség-védelmi területi kategóriában nem telepíthető (Balaton és vízgyűjtője közvetlenbefogadói), 2. vízminőség-védelmi területi kategóriában (egyéb védett területek befogadói), valamint nitrát érzékeny területeken csak a hatóság egyedi engedélye alapján, ha ezáltal vízvédelmi érdek nem sérül. – Talajbiológiai tisztítás alkalmazásakor nincs vízterhelési-, és talajterhelési díj, de fontos a „0” állapot, bizonyított háttér koncentráció rögzítése. 9