A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)
2. szekció: A VÍZIKÖZMŰVEK HELYZETE - Márk Eszter, VITUKI Consult Rt.: A természetközeli szennyvíztisztítás alkalmazásának jogszabályi feltételei Magyarországon
(3) Tavas szennyvíztisztítás után vett vízmintákat – KOI cr , BOI 5 komponensekre – a vízminőségi vizsgálatokat megelőzően szűrni kell, azonban a szűretlen víz összes lebegőanyag koncentrációja nem haladhatja meg a 150 mg/l-t. (4) A hatóság vízvédelmi érdekek alapján egyedi határértéket állapíthat meg. (5) A határértékeket a 240/2000. (XII. 25.) Korm. rendelet szerinti érzékeny és a 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet szerinti nitrátérzékeny területeken kell betartani, 10 ezer LE terhelés felett. Fontos figyelembe venni a határértékek vizsgálatánál, hogy míg a hatályon kívül helyezett 9/2002.-es rendeletben csak 3 kategória volt (védett, egyéb és általános), addig a 28/2004.-es figyelembe vette és határértéket állapított meg az időszakos vízfolyásokra is, melynek meghatározását a 219/2004. (VII. 21.) Korm rendelet 3. §-ának 17. pontja tartalmazza. Megszabja a természetközeli szennyvíztisztítás esetén betartandó általános követelményeket: – a természetközeli szennyvíztisztító telepre csak elválasztott rendszerű (csapadékvízmentes), nem vákuumtechnológiával megvalósított, csatornán vezethető szennyvíz, – a gyökérmezős, növényágyas szennyvíztisztító telepre települési folyékony hulladék csak mechanikai előtisztítást követően, előtisztított ipari szennyvíz csak a hatóság jóváhagyása alapján vezethető, – tilos iszapot mesterséges növényágyra helyezni, – a tisztított szennyvíz folyamatos fertőtlenítésére, illetve ezt a funkciót betöltő állandó beépítésű műtárgyra és/vagy berendezésre nincs szükség, de a telepen gondoskodni kell a fertőtlenítési időszakos lehetőségről, – 600 LE feletti nagyságrendi kategóriáknál gazdasági számításokkal kell igazolni, hogy a természetközeli eljárás az adott helyen gazdaságosabb a művi tisztításnál (létesítési és 15 éves üzemeltetési költség együttes vizsgálatával). A nádágyas elhelyezés során a nádágy szűrőrétegét folyamatosan ellenőrizni, valamint szükség szerint (általában 6-8 évenként) cserélni kell és a kikerülő anyag elhelyezéséről - hatósági engedély alapján - gondoskodni kell. A szűrőréteg cseréjekor ellenőrizni kell az ágy szigetelésének minőségét - amennyiben azt a hatóság előírta - és az esetleges hibákat meg kell szüntetni. – természetközeli szennyvíztisztító a rendelet hatálybalépése után 1. vízminőség-védelmi területi kategóriában nem telepíthető, 2. vízminőség-védelmi területi kategóriában, valamint a külön jogszabály szerinti nitrát érzékeny területeken csak a hatóság egyedi engedélye alapján, ha ezáltal vízvédelmi érdek nem sérül. Talajba történő elhelyezés esetén a 10/2000 (VI. 02.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet az érvényes. A rendelet KOI cr-ra, és BOI 5-re nem határoz meg határértéket, a mérvadó, a 219/2004-es értelmében, hogy „az eredeti állapot nem romolhat”, melyet monitoring kutakból történő mintavétellel kell igazolni. Elemi vegyületekre pedig a „B” szennyezettségi határérték a mérvadó. 3. táblázat. Szennyezettségi határértékek a 10/2000-es rendelet alapján A 25/2002 (II. 27.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról szól, és tartalmazza a szennyvíz-elvezetési agglomerációk 7
