A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)

2. szekció: A VÍZIKÖZMŰVEK HELYZETE - Gyulavári Imre, Gyulavári Consulting Kft.: FLEXIPAK E.P.A.S. új, energiamentes biológiai szennyvíztisztító rendszer

FLEXIPAK® - E.P.A.S. ÚJ ENERGIAMENTES BIOLÓGIAI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ RENDSZER GYULAVÁRI IMRE Gyulavári Consulting Kft. Kulcsszavak: Biofilm, TURBOPAK kontaktelem, FLEXIPAK® rendszer, FLEXIPAK® Ringreaktor, FLEXIPAK® - DABS, FLEXIPAK® E.P.A.S. Bevezetés, előzmények A biológiai szennyvíztisztítás területén a legrégebbi megoldás a biofilmes, csepegtetőtestes rendszer, mely Angliában került kidolgozásra és megvalósításra 19.század végén. (Müller, 1961) Ezen szennyvíztisztás alapelve az immobil biofilm melyhez kezdetben kőzet alapú töltőanyagokat használtak fel. Ezen rendszerek számos hátrányt jelentettek, korlátozott tisztítási hatásfokkal rendelkeztek, főleg a klimatikus hatások függvényében és ezért alkalmazásuk számos országban háttérbe szorult. További fejlődési lépcsőfok volt, amikor (Ardern és Lockett, 1914) kidolgozták az ún. eleveniszapos biológiai szennyvíztisztítást, mely számos módosított és továbbfejlesztett változatban, napjainkban is a legáltalánosabban alkalmazott megoldás. A biofilmes rendszerek számos további változata is kifejlesztésre került a későbbiek során, mint pl. a merülő-tárcsás (forgó tárcsás) mobil rendszerek, melyeknél a biofilm hordozó anyaga általában különféle ismert műanyagokból készült elemek (PVC,PE,PP). Az immobil, csepegtetőtestes töltőanyag napjainkban már szintén műanyag alapanyagú, főleg ipari szennyvizek tisztítása esetén, mint első előtisztítási lépcső. A további kutatási és fejlesztési munkák eredményeként került alkalmazásra az üzemi vízszínt alá süllyesztett műanyag kontaktelemes rendszer, pl. a FLEXIPAK® (Gyulavári 1983), majd a későbbiekben a TURBOPAK® műanyag, optimalizált kontakt elem (Gyulavári 1990), mely többek között az USA-ban is szabadalmi oltalmat kapott. (Gyulavári 1993). A korszerű TURBOPAK® kontaktelem optimalizált kialakítással, a függőlegesen változó keresztmetszetű csatornái biztosítják a biofilm közel egyenletes kialakulását, az egyenletes terhelhetőségét. Előnyös továbbá a relatíve vékony biofilm és annak „biofilm eróziós” folyamata. (Gyulavári, 2001) A TURBOPAK® műanyag kontaktelem, az alkalmazási terület függvényében 150, 200 vagy 300 m

2

/m

3 fajlagos biofilm felülettel rendelkezik. A biofilmes, biológiai aktivitás diffúziós folyamatok alapján létezik. Kétirányú diffúzió van: aerob alkalmazás esetén, az oxigén és a szubsztrát a biofilmbe, metabolikus termékek (anyagcsere termékek és széndioxid) a biofilmből a tisztított szennyvízbe diffundálnak (Öllős és Szilágyi 1996). Az immobil és mobil kontaktelemes biológiai szennyvíztisztító rendszerek számos változata, kombinációja lehetséges, akár aerob (levegőztetett), akár anaerob (oxigénmentes) esetekben. Ezek a változatok kiterjedhetnek a korábbiakban ismert és alkalmazott rendszerek intenzifikálására is. Kb. 75-féle aerob és anaerob reaktor alternatíva lehetséges (Gyulavári 1985). 1