A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)

2. szekció: A VÍZIKÖZMŰVEK HELYZETE - Dittrich Ernő, PTE-PMMK Környezetmérnöki Tsz: A gyökérzónás szennyvíztisztitás és technológiai alternatívái

– A befogadói határértékrendszer alakulása napjainkig – A hazai szennyvíztisztítási – csatornázási pályázatok rendszere – A nem megfelelő tervezési gyakorlat és a kevés hazai tapasztalat – A hazánkban üzemelő rendszerek negatív üzemelési tapasztalatai 1. táblázat. Hazai gyökérzónás szennyvíz-tisztító telepek (BME-VKKT 2002) n.a.: nincs adat A gyökérzónás rendszereknél hazánkban és külföldön egyaránt legnépszerűbb a kommunális és ipari szennyvíztisztításban történő alkalmazás. Ilyen technológiájú telep korszerű közműpótlóként, illetve a kisebb települések központi szennyvíztisztítójaként is létesíthető. A jelenleg érvényes 28/2004 (XII.25.) KvVM r. szerinti befogadói határértékrendszert és a gyökérzónás rendszerek teljesítőképességét figyelembe véve elmondható, hogy a kommunális szennyvíztisztítás területén ez az eljárás az alábbi adottságok fennállása esetén lehet versenyképes alternatívája más szennyvízkezelési technológiáknak (Dittrich 2006): – Amennyiben a település lakos száma 2000 fő alatti, különösen javasolt vizsgálni a létjogosultságát a 600 fő alatti településeknél vagy kisebb agglomerációknál. – A befogadó 3-as vagy 4-es vízminőség-védelmi kategóriájú (amennyiben a befogadó élővíz). – A befogadó nem nitrát-érzékeny terület vagy nem vízbázis-védelmi terület (amennyiben a befogadó a talaj és talajvíz). – olcsón vagy ingyen (önkormányzati tulajdonban) áll rendelkezésre, a szennyvíztisztító telep építésére alkalmas terület. 2