A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)
2. szekció: A VÍZIKÖZMŰVEK HELYZETE - Polgár Károly, DDKÖVIZIG: Ivóvízminőség javítás helyzete a Dél-dunántúli régióban
7 Az érintett önkormányzatoknak célszerű a konkrét tervezést megelőzően olyan lakossági fórumot tartani ahol felmérik, hogy a vízdíj ilyen mértékű változására a lakosság hogyan reagál, képesek-e önállóan a megemelkedett vízdíjat fizetni, vagy szükség van-e kiegészítő támogatásra. A kommunikáció szempontjából a résztvevők – szakmai tájékozottságuk, informáltságuk alapján – 3 csoportra oszthatók: – szakhatóságok, üzemeltetők, szakemberek, egyéb szakmai szervezetek; – önkormányzatok, képviselő testületek, civil szervezetek; – lakosság. A szakmailag felkészült csoport számára egyértelmű a tiszta ivóvíz szerepe, jelentősége, így a kommunikációnk nem a meggyőzésre, hanem a megértésre, a program részleteinek, ütemezésének megismertetésére irányul. Az önkormányzatok, képviselő testületek, civil szervezetek tagjainak ismeretei a program jelentőségének felismeréséhez és megértéséhez kiegészítésre szorul. Tájékoztató és bemutató előadások keretében teljes képet kell adni az ivóvízminőség-javító program szükségességéről, (tervezett) menetéről, az elvégzendő feladatokról, forrásigényéről stb. Amíg a többi csoport esetében a kommunikációs cél a tájékoztatás, informálás, kapcsolattartás, addig a lakosok esetében a program szükségességének megvilágítása és elfogadtatása áll a középpontban. Az üzenet alapja a tiszta ivóvíz, annak szerepe és jelentősége életünkben. IRODALOM Investment Kft.: Dél-dunántúli Régió Ivóvízminőség-javító Program Megvalósíthatósági Tanulmány (zárójelentés) Aquaprofit Rt.: Dél-dunántúli Régió Ivóvízminőség-javító Programja II. ütem
