A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)
2. szekció: A VÍZIKÖZMŰVEK HELYZETE - Laky Dóra, László Balázs, BME VKKT: Arzén eltávolítása ivóvízből a koagulásiós/flokkulációs technológia alkalmazásával - alapozó laboratóriumi kísérletek
0.00 20.00 40.00 60.00 80.00 100.00 46810 pH eltávolított As (% 12 ) 6. ábra – Arzén eltávolítás hatásfoka a pH függvényében, alumínium-szulfát koaguláns esetén (budapesti csapvízből készített modell-oldat, 293,1 ug/L kezdeti arzén koncentráció, Al 2 (SO 4 ) 3 koagulálószer 0,131 mmol Al/L) 0.00 20.00 40.00 60.00 80.00 100.00 46810 pH eltávolított As (% 12 ) 7. ábra. Arzén eltávolítás hatásfoka a pH függvényében, Bopac koaguláns esetén (budapesti csapvízből készített modell-oldat, 229,4 ug/L kezdeti arzén koncentráció, Bopac koagulálószer 0,136 mmol Al/L) 3.4. Szerves anyagok hatása az arzén oldott-szilárd fázisátmenetére Csepeli nyersvízből (KOI ~ 1) és hortobágy-szásztelki vízből (KOI ~ 13) modell oldatokat készítettünk ~ 200 ug/L kezdeti As koncentrációval, és vizsgáltuk, hogy menyi vas-klorid, illetve alumínium-szulfát koagulálószerre van szükség az arzén koncentráció adott határérték alá történő csökkentéséhez. A vas-kloriddal és alumínium-szulfáttal végzett kísérletek eredményei a 8. és 9. ábrákon láthatóak. Hasonló kezdeti arzén koncentráció esetén a magas szervesanyag tartalmú vizeknél lényegesen magasabb koagulálószer koncentrációk szükségesek ugyanolyan maradék arzén koncentráció eléréséhez. 7
