A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)

1. szekció: A VÍZ KERETIRÁNYELV VÉGREHAJTÁSA - Komlóssy Anikó, KVvM, Tóth László Menyhért, DHV Magyarország Kft.: A Víz Keretirányelv hazai alkalmazhatóságának kulcselemei a különböző mintatervek kidolgozása során szerzett tapasztalatok tükrében

8.2. Felelősség Figyelemmel kell lenni arra, hogy a felelősség önmagában, döntési szabadság és források nélkül nem visz el a tervek végrehajtásához. Ezt figyelembe véve született javaslat az Által-éri mintaterv kidolgozása során arra, hogy minden terv(rész)nek legyen kellő döntési kompetenciával, elegendő forrás fölött rendelkező, a szabályok adta kereteken belül maradó, megfelelő minőségű – költséghatékony - terv kidolgozásában és megvalósításában érdekelt gazdája. Ezt a szerepet az állam intézményei csak akkor vállalhatják magukra, ha - közvetve vagy közvetlenül, tartósan - képesek a szükséges források összességének megteremtésére (ebben az esetben viszont a helyiek megvalósításban, ill. megőrzésben-fenntartásban való érdekeltsége nem ölt testet). 8.3. Szerepek A folyamat eredményessége érdekében egyes személyeknek/csoportoknak különböző szerepeket kell eljátszaniuk. – érdekeltek: a terv megvalósításából valós/potenciális előnyeik/hátrányaik származnak; – érintettek: a terv megvalósítása érinti őket, de az abból származó előnyeik/hátrányaik nem kimutathatóak; – állami intézmények: betartatják a szabályokat, képviselik az állam, a köz érdekeit; – szakértők: segítenek az aktuális/potenciális problémák, feladatok meghatározásában, a megoldásokra vonatkozó javaslatok, azok változatai kidolgozásában; – tolmács”-ok: a kölcsönös megértés előmozdításán, a szereplők együttműködésének fejlesztésén munkálkodnak. Nem mindegy, hogy az egyes szerepeket milyen elvárások kielégítése érdekében, ki és milyen színvonalon játssza (kellő hatalmi háttérrel, megkérdezhetetlen előadóként - mint azt számos példa mutatja - bárki képes együttműködni a „nyilvánosság”-gal, de valódi együttműködés kiküzdésére csupán kevesek alkalmasak). 8.4. Képviselet Az eredmény szempontjából nem közömbös az sem, hogy az érdekeltek/érintettek képviseletének módja miként alakul, hiszen nyilvánvaló, hogy a 17 tervezési részegység átlagosan mintegy 600 ezer fős lakosának mindegyike személyesen nem vonható be a folyamatba. Tapasztalatok szerint legalább az alábbi csoportok képviseletéről célszerű gondoskodni: – lakosság: képviseletükre - különösen kisebb településeken - választott vezetőik, azok delegáltjai általában megfelelő mértékben képesek gondoskodni; – gazdálkodók: segíteni tudják a tervrészek megvalósításának költségei, pénzügyi-gazdasági előnyei-hátrányai pontosítását; – civil szervezetek: részvételük elengedhetetlen a terv minőségének javításához, a meglévő vagy a megvalósítás során felmerülő problémák azonosításához. 8