A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)

2. szekció: A VÍZIKÖZMŰVEK HELYZETE - Galsi Tamás, Dr. Bancsiné Dr. Tóth Mária, Techno-víz Kft.: A mikroszkópos biológiai vizsgálatok szerepe és beépítése a vízművek minőségbiztosítási rendszerébe

igen jellegzetes. Kültakarójuk legfelső része több rétegből álló, erős kutikula. Gázcseréjüket a kültakarón át végzik, oxigénigényük minimális. Váltivarúak, de szűznemződésre is képesek, magas regenerációs képességgel rendelkeznek. A testfelépítésükből és a felsorolt tulajdonságaikból következik, hogy a fertőtlenítőszerekkel szemben igen ellenállóak. A Techno-Víz Kft. 2005 évi vizsgálatai alapján a fonálférgek okozták a mikroszkópos biológiai kifogásoltság legnagyobb részét. Több minta esetében előfordult, hogy a kifogásoltságot egyszerre több szervezet (köztük a fonálférgek) okozta. Fertőtlenítés és mosatás után sokszor tapasztaltuk, hogy az ellenőrző mintában a fonálférgek még jelen voltak (igaz kisebb egyedszámmal), míg a többi szervezet eltűnt. A klór további adagolásával eltűnhettek, de ilyenkor általában a trihalometán vegyületek megemelkedett szintje miatt lett kifogásolt a minta. Vizsgálataink során olyan vízhálózattal is találkoztunk, amelynél több módszert kipróbálva sem sikerült a Nematoda-egyedszámot 5 ind./l alá csökkenteni. Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy érdemes-e bolygatni egy stabil fonálféreg populációt, vagy időlegesen „eltűntetni” őket a hálózatból az esetlegesen határérték feletti trihalometán szint mellett? 3. ábra. Nematoda sp. egyed ivóvízben A problémát az is bonyolíthatja, hogy egyszerű, differenciálatlan sejtekből álló szervezet révén a klórral szembeni rezisztenciájuk megnőhet. A fertőtlenítésnek ugyanis mindig vannak „túlélői”. Az élőlények dinamikus rendszert alkotnak, nem lehet őket tökéletesen homogenizálni. Egyes egyedek többször túlélhetik a magasabb klóradagokat, emiatt a fertőtlenítőszerrel szembeni érzékenységük csökkenhet. Az ilyen egyedek szelekciós előnyre tehetnek szert, így jobb szaporodási képességet érhetnek el. A jobb szaporodási képesség miatt jobban elterjedhetnek ezek az adaptálódott egyedek. A folyamat végpontja a klórral szembeni érzékenység csökkenésének genetikai rögzülése, mely ilyen alacsonyabbrendű szervezeteknél (emberi léptékben) viszonylag hamar bekövetkezhet (gondoljunk például a burgonyabogár és a DDT esetére). A férgek túlélését nagy mértékben segíti, hogy petéik még a kifejlett egyedeknél is nagyobb ellenállóképességgel rendelkeznek a fertőtlenítőszerekkel szemben. A mikroszkópos mintákban gyakran látni elpusztult kerekesférgeket, amelyek magukon hordozzák a kikelés 5