A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)

2. szekció: A VÍZIKÖZMŰVEK HELYZETE - Galsi Tamás, Dr. Bancsiné Dr. Tóth Mária, Techno-víz Kft.: A mikroszkópos biológiai vizsgálatok szerepe és beépítése a vízművek minőségbiztosítási rendszerébe

A MIKROSZKÓPOS BIOLÓGIAI VIZSGÁLATOK SZEREPE ÉS BEÉPÍTÉSE AZ IVÓVÍZTERMELÉS MINŐ‍SÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERÉBE GALSI TAMÁS, DR. BANCSINÉ DR. TÓTH MÁRIA Techno-Víz Kft. Kulcsszavak: mikroszkópos biológia, ivóvíztisztítás, fertő‍tlenítés A víz az ember számára nélkülözhetetlen elem. Fontossága első‍sorban a közvetlen személyi fogyasztásnál érzékelhető‍, amikor ivóvízként és táplálékkal együtt fogyasztjuk, fő‍zéshez, mosáshoz, tisztálkodáshoz használjuk. Ezen igény kielégítésére közmű‍ves ivóvízellátó rend­szerek alakultak ki, mely során az ember a vízbázisokból vizet termel ki, amelyet (ha szüksé­ges) tisztítási technológiáknak vet alá annak érdekében, hogy az emberi fogyasztásra alkal­massá váljon. A közmű‍ves ivóvízellátó rendszerek üzemeltető‍inek megfelelő‍ minő‍ségű‍ ivóvizet kell elő‍állítaniuk. Az ivóvízzel szemben támasztott követelményeket a 201/2001 (X.25.) és a 47/2005. (III.11.) Korm. rendeletek határozzák meg, melyek a minő‍ségi követelményeken túl az ellenő‍rzés rendjét is tartalmazzák. A rendeletek kimondják, hogy a víz akkor felel meg az ivóvíz minő‍ségnek, ha nem tartalmaz olyan mennyiségben vagy koncentrációban mikro­organizmust, parazitát, kémiai vagy fizikai anyagot, amely az emberi egészségre veszélyt jelenthet. Az ivóvizeket többféle szempontból vizsgáljuk: kémiai, bakteriológiai, toxikológiai, mikroszkópos biológiai, stb. A mikroszkópos biológiai vizsgálatok célja az ivóvízben elő‍forduló, mikroszkóp segítségével azonosítható szervezetek által történő‍ vízminő‍sítés. Rendszeresen kell végezni mikroszkópos biológiai vizsgálatokat felszíni vízbő‍l elő‍állított víz, sérülékeny vízbázisból nyert vizek, a külön jogszabályban meghatározott karszt-, talaj-, és partiszű‍résű‍ vízbázisokból származó vizek, valamint utószennyező‍désre hajlamos (pl. >20 °C, sok ammóniumion – >0,5 mg/l, szerves anyag – >5,0 mg/l KOIps) vizek esetén. A hálózati rendszert ért szennyezés vagy szennyezés gyanúja (pl. cső‍törés), illetve a hálózatot érintő‍ beavatkozások (pl. új cső‍szakaszok használatba vétele, hálózatmosatás) esetén a probléma megszű‍néséig soron kívül vizsgálni kell. A vizsgálandó mikroszkópos biológiai paramétereket a 201/2001. (X.25.) és a 47/2005. (III.11.) rendeletek „E” táblázata (1. ábra), a minták feldolgozásának módját pedig az MSZ 448/36-1985 szabvány tartalmazza. A vizsgálandó paramétereket és határértékeiket 1 literre vonatkozóan határozták meg. A vizsgált mintában elő‍forduló élő‍lényeket a táblázat meghatározott csoportjába írjuk be. Ha az ivóvíz a fent említett rendeletek 1.sz. mellékletének A) részében meghatározott határértékeknek megfelel, de az E) részében elő‍írt valamely határértéknek nem felel meg, akkor a vizsgált vizet mikroszkópos biológiai szempontból kifogásoltnak kell tekinteni. A mikroszkópos biológiai kifogásoltság ellenére a víz fogyaszt­ható, a kifogásoltság állapota üzemellenő‍rzésre és minő‍ségjavító beavatkozásra szolgál. A víz ihatóságának eldöntése az ÁNTSZ jogköre, az akkreditált laboratóriumok csak a vizsgált minták minő‍ségét értékelhetik a rendeletek és szabványok alapján. 1

Next

/
Thumbnails
Contents