A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)

2. szekció: A VÍZIKÖZMŰVEK HELYZETE - Csicsák József, Földing Gábor, MECSEKÉRC ZRT.: Az uránércbányászat okozta környezeti károk felszámolása különös tekintettel a vízbázisok védelme szempontjából

ben van nagy szerepe. Az elemzéseket a Társaság Kémiai Vizsgálólaboratóriuma végzi ICP-OMS módszerrel. Fenti vizsgálatokat a beszállított mintákból a MECSEKÉRC Rt. Környezetvédelmi Bázis Vizsgáló Laboratóriuma végzi. Bizonyos esetekben speciális vizsgálatok is készültek: – Stabil izotóp vizsgálatok: δD, δ13C, δ15N, δ18O, δ34S, – Trícium, T-He, C

14 – vízkor vizsgálatok, – Nemesgáz izotóparány vizsgálatok. Utóbbi vizsgálatok a debreceni MTA-ATOMKI Vizsgálólaboratóriumában, illetve a VITUKI Izotóphidrológiai Laboratóriumában készültek. A monitoring keretében – hatósági előírásra végzett – a bányatelket elhagyó vízfolyások hozamának ellenőrzését automatikus mérőműszerrel végezzük, több fúrásban üzemeltetünk évek óta folyamatos vízszintmérő berendezéseket. Egyes fúrásokban az északi bányaüzemek területén a feltelő víz szintjét ellenőrizzük, a karsztvízszint ellenőrzésével az Orfű-Abaligeti karsztvíz vízbázis ellenőrzéséhez nyújtunk információkat. Illetve több fúrásban üzemeltetett műszer a különböző felszín alatti vízrendszerek közötti kapcsolatok a térség áramlási rendszerének pontosításához nyújtanak információt. 7. Konklúzió A Ny-Mecsek északi előtérében elhelyezkedő karsztvízbázisok vízminőségvédelme szempontjából megállapítható, hogy a bányabezárás vízvédelmi koncepciótervében megfogalmazott bányaüregek feltelésére vonatkozó számítások a tényleges monitoring mérési adatokkal összevetve megállják a helyüket, a karsztvízbázis szennyeződésére kivitelezett munkáltok (pl. aknatömedékelés) sikeresek voltak, amelyet a folyamatos környezetellenőrzési adatok, értékelések is bizonyítanak. A déli előtérben elhelyezkedő pellérd-tortyogói vízbázis vízvédelme a folyamatosan fönntartott I. bányaüzemi védelmi depresszió, és a zagytározók környezetében üzemeltetett hidraulikai kármentesítő rendszer üzemeltetésével biztosított. A hatóságok által korábban üregrendszerek és a zagytározók körüli területekre előírt védőterület (illetve idom) – ún. tiltóidom – numerikus hidraulikai és transzport modellezések felhasználásával történő lehatárolása és tervezői kijelölése megtörtént, hatósági bejegyzés a jelenlegi vízügyi jogalkotás hiányosságai miatt a mai napig nem történhetett meg. A rekultivációs munkálatok során egy olyan egységes környezellenőrző hálózat kialakítása történt meg, amely révén az elvégzett bányabezárás és rekultivációs munkálatok felszíni, felszín alatti vizekre gyakorolt hatása hosszú távon is biztonsággal ellenőrizhető. 17