A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)
1. szekció: A VÍZ KERETIRÁNYELV VÉGREHAJTÁSA - Komlóssy Anikó, KVvM, Tóth László Menyhért, DHV Magyarország Kft.: A Víz Keretirányelv hazai alkalmazhatóságának kulcselemei a különböző mintatervek kidolgozása során szerzett tapasztalatok tükrében
– kiterjed a pontszerű és nem pontszerű (diffúz) lehetséges szennyezőforrások esetében a szennyező anyag vízbe jutását szabályozó, megelőző vagy tiltó; a vizek hatékony és fenntartható használatát, ill. a felszíni víztestek hidromorfológiai viszonyai és az elérendő ökológiai állapottal vagy a jó ökológiai potenciál közötti összhang megteremtését segítő; a jelentős kockázatot jelentő - külön jogszabályokban meghatározott - kiemelten veszélyes anyagok által a felszíni és felszín alatti vizekben okozott szennyezés megszüntetésére irányuló; a rendkívüli események (balesetek, természeti katasztrófák) hatásainak megelőzését vagy mérséklését szolgáló intézkedésekre, illetőleg azokra az észlelő rendszerekre, amelyek a nehezen előre jelezhető események esetén is biztosítják a vízi ökoszisztémák veszélyeztetésének, károsodásának megelőzését, illetve a kár mérséklését; – szabályozza a vízszennyező anyagok kibocsátását, a vizek igénybevételével (kitermelésével) és tározásával járó beavatkozásokat, tevékenységeket, a vizeket érintő engedélyezést; – tartalmazza az előírt kibocsátási határértékeket vagy nem pontszerű (diffúz) hatások esetén a legmegfelelőbb megoldásokat, illetve szabályozásokat; – gondoskodik a készletek nyilvántartásáról, a vizek használatával, védelmével, hasznosítási lehetőségeik megőrzésével kapcsolatos költségek viseléséről és a vízszolgáltatások költség-visszatérülése elvének érvényesítéséről. A felsoroltak elsősorban az állam szabályozó szerepének az érvényesítését szolgálják, melynek megalapozására magától értetődően szükség van. Nyilvánvaló azonban, hogy a szabályozási, engedélyezési, ellenőrzési tevékenységnél és a költségviselés, ill. -megtérülés elveinek érvényesítésénél tekintettel kell lenni az érdekeltek/ érintettek érdekei által is befolyásolt fontossági sorrendekre, teherviselési képességük alakulására, amihez elkerülhetetlenné teszi a tervkészítési folyamatba való bevonásukat. 6.2. Vízgyűjtőgazdálkodási terv (2009) A vízgyűjtő-gazdálkodási terv „tartalmazza a vízgyűjtők jellemzőinek, a környezeti célkitűzéseknek és a vizek jó állapotának elérése érdekében – a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal összhangban – azokat a tevékenységeket, beavatkozásokat, amelyek hatással lehetnek a vizek mennyiségi, minőségi és ökológiai állapotára, valamint ezen hatások elemzését, továbbá a vizek jó állapotának elérése érdekében tett és teendő intézkedéseket, intézkedési programokat, a vizek állapotának jellemzéséhez szükséges monitoring programmal együtt”. A terv az ország 4 részvízgyűjtőjén elhelyezkedő 17 tervezési részegységére egységes tartalommal elkészített részterveken alapul. A tervek elkészítéséért, összeállításáért, (véglegesítéséért) országos, részvízgyűjtő, tervezési részegység szinteken rendre a Vízügyi Központ és Közgyűjtemények (VKK), a miniszter által kijelölt környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság (kövízig), illetve a működés szempontjából illetékes kövízig felelnek. A Rendelet 1. sz. mellékletében szereplő tervrészek közül a(z) – vízgyűjtő, részvízgyűjtő általános leírását; – emberi tevékenység felszíni és a felszín alatti vizek állapotára gyakorolt jelentős terheléseit és hatásait; – védett területeket; – monitoring hálózatot; – térképi ábrázolás formáját; – vízhasználatok gazdasági elemzését; – intézkedési programok összefoglalását 5