A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)
1. szekció: A VÍZ KERETIRÁNYELV VÉGREHAJTÁSA - Szi-ferenc Zsófia, KvVM, Nagy Zsuzsanna, Budapesti Corvinus Egyetem: Kisvízfolyások állapotjavításának Uniós finanszírozási lehetőségei 2007-2013 között
KISVÍZFOLYÁSOK ÁLLAPOTJAVÍTÁSÁNAK UNIÓS FINANSZÍROZÁSI LEHETŐSÉGEI 2007-2013 KÖZÖTT SZI-FERENC ZSÓFIA 1 , NAGY ZSUZSANNA 2 1 – KvVM 2 – Budapesti Corvinus Egyetem Az ember természetátalakító tevékenysége évezredek óta jelen van, azonban ennek mértéke és jellege az idők folyamán különbözőképpen nyilvánult meg. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 1998-as jelentése szerint az európai vizek általános szintje a nyolcvanas évek óta nem javult jelentősen, és elsősorban a kisebb vizeket és a felszín alatti vizeket fenyegeti romlás (Anonymus 1, 1998). A 2003-ban megjelenő, a Vizek állapota Európában című kisebb összefoglaló jellegű dokumentum már arról szól, hogy a helyzet az előző évekhez képest jobb, a vizek védelme és minősége javuló tendenciát mutat (Anonymus 2, 2003). A 2000-ben elfogadott Európai Víz Keretirányelv (VKI) Európa vizeinek jó állapotának elérését tűzte ki célul 2015-ig Anonymus 3 (2003). Ennek a célkitűzésnek az elérése érdekében kell mindent megtenni hazánknak is. A környezeti célállapot elérése érdekében a vízfolyások állapotjavítására irányuló beavatkozások megvalósítása az elkövetkezendő évek feladata. Ahhoz, hogy az intézkedési programok körét és a hozzájuk rendelhető uniós finanszírozási lehetőségekről rövid áttekintést adhassunk, szükség van a jelenlegi állapotot érő hatások áttekintésére, valamint az ezekből adódó feladatok vizsgálatára. A Víz Keretirányelv a vízgyűjtő-elvű szemléletéből kiindulva vizsgáljuk meg a kisvízfolyások vízgyűjtőjén gyakorta felmerülő terheléseket abból a célból, hogy később a terhelés forrásának megszüntetése, hatásának csökkentése vagy minimálisan szinten tartása által a víztest állapotjavítását célzó uniós támogatási forrás jól beazonosítható legyen: 1. Pontszerű terhelések Ezek főként a települési szennyvíztisztítók kibocsátásai, valamint az ipari kibocsátásból származó terhelések. Ezen kategóriába kell még sorolni az illegális hulladék-lerakóhelyről származó és a kármentesítésre váró területekről származó terheléseket. 2. Diffúz terhelések Ide tartozik a csatornázatlan településrészeken a szikkasztás, a mezőgazdaságban felhasznált növényvédelmi és tápanyag-utánpótlási célra felhasznált anyagok jelenléte és hatása, valamint az erózió által a mederbe jutó szerves és szervetlen anyagok tömege. Ugyanide sorolhatóak a közlekedésből származó légszennyező anyagok és a különféle olajok, benzin bemosódása (és haváriás esetek következtésben akár ezek közvetlen bejutása) is. 3. Hidromorfológiai terhelések A vízfolyás ökológiai folyosó, melybe a meder, a parti sáv, és a kapcsolódó vizes élőhelyek is beletartoznak (Nagy-Bardóczyné Székely, 2004). Ezen típusba sorolandó terhelések (pl. parterősítés, meder burkolása, a műtárgyak elhelyezése) a medernek, mint élettérnek, az ökológiai 1
