A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)
1. szekció: TELEPÜLÉSI VÍZGAZDÁLKODÁS - Csegény József, FETIKÖVIZIG: A Tiszai kommunális hulladék szennyezés
A 157 ezer km 2 kiterjedésű tiszai vízgyűjtőt északnyugattól délkeletig húzódó karéjban a Kárpátok magasan kiemelkedő gerince koszorúzza, míg nyugat és délnyugat felől a vízválasztó egészen alacsony. A területet középen az Erdélyi-szigethegység osztja meg, amelytől keletre az Erdélyi-medence, nyugatra az Alföld terül el. Ennek mélyvonulatában fut végig nagyjából észak-déli irányt követve a Tisza középső és alsó szakasza. A folyó a vízgyűjtő észak-keleti részén, a Máramarosi-havasokban ered. Két ága a Szvidovec tövében 1680 m magasságban eredő Fekete-Tisza és az 1600 m magasságban eredő Fehér-Tisza valósággal körülöleli a Hoverla 2058 m magas csúcsát. Az egyesült Tisza megtartja a Fekete-Tisza nagyjából észak-déli irányát egészen a bal oldali Visó (Vişeu) beömléséig, amely az első számottevő méretű mellékfolyója. Innen a Tisza nyugat felé fordul és 26 km-es út után az ugyancsak a Radnai havasokban eredő Izát veszi fel. A Tisza követi az Iza dél-kelet - észak-nyugati irányú pályáját megszabó törésvonalat a Lápos (M. Ţibleşului) és a Gutin (M. Gutîiului) hegylánc kifutóját alkotó Avas-hegység (M. Oaşului) lábánál. Az Avas és a jobb parti Nagyszőlősi-hegység (Vinogradov) között, a huszti kapuban a folyó völgye hirtelen kiszélesedik, ám mielőtt kiérne az Alföld peremére felveszi a jobb part irányából futó Taracot (Tereszva), Talabort (Tereblja) és a Nagyágat (Rika). Királyháza és a Szamos torkolat között a folyó kelet-nyugati irányt követ. Ezen a szakaszon két nagyobb mellékfolyót fogad be; jobbról a Borsát (Borzsava) és balról, immár magyar területen a Túrt. A Szamos beömléséig a vízgyűjtő terület 13173 km 2-re növekszik. A hidrológiai szempontok alapján felső, középső és alsó szakaszra tagolható folyó felső szakasza a Szamos torkolatig tart. A középső és alsó szakasz határát a Maros beömlésé adja. A Tisza második legnagyobb mellékfolyója a Szamos (Someş). 415km-es teljes hosszából csak 50 km esik a jelenlegi magyar határon belülre. A folyó az Erdélyi-medence északi részének vizeit fogja össze. Két fő ága közül az egyik a Radnai-havasokat délről kísérő Nagy-Szamos (Someşul-Mare), a másik az Erdélyiszigethegységben, a Bihar-hegység (M. Bihorului) keleti lejtőjén eredő Meleg-Szamos (Someşul-Cald) és a Gyalui-havasokban (M. Gilăului) fakadó Hideg-Szamos (Someşul-Rece) egyesüléséből keletkező KisSzamos (Someşul-Mic). A Nagy-Szamos forrása 1558m magasan fekszik, míg a Meleg-Szamos 1358 m-ről, a Hideg-Szamos 1683 m-ről indul útjára. A Nagy-Szamos hossza az egyesülésig 119,6 km, vízgyűjtőjének kiterjedése 5034 km 2 . Főbb mellékvize a Sajó (Şieu), valamint a Sajóba torkolló Beszterce (Bistriţa) A KisSzamos 3804km 2-nyi terület vizeit gyűjti össze. Mellékvize a Nagy-szamossal való egyesülés közelében beömlő Füzes (Fizeş). Az egyesült Szamosnak két nagyobb mellékfolyója van. Egyik az Almás (Almaş), a másik a Lápos (Lăpuş), amely a Lápos és Gutin hegységben ered. A Szamos teljes vízgyűjtő területe összesen 15882km 2 , amely így nagyobb, mint a befogadó Tiszáé. Szembetűnő emiatt, hogy a Szamos vízhozama a sokévi átlag szerint 134 m 3 /s, míg beömlése helyén a Tisza 203 m 3 /s mennyiségű vizet szállít. Ennek magyarázata, hogy a Szamos vízgyűjtője a magas hegyekkel való zártsága miatt csapadékban jóval szegényebb, mint a Tisza forrásvidéke. A mederesés a hegyvidéki szakaszon 16 m/km, a síkvidéki rész román szakaszán átlagosan 0,64 m/km, míg a magyar szakaszon átlagosan mintegy 0,22 m/km körül alakul. A Tisza vízgyűjtőjének Románia területéről érkező harmadik legjelentősebb folyója a Szilágysomlyói medence déli részén, a Meszes (Muntîi Mezesului) és Rézhegység között kiemelkedő Priei csúcs (997 m) alatt, 565 m magasan eredő Kraszna (Crasna). 3142 km2-es vízgyűjtőterületének jelentősebb, 72%-ot kitevő - 2253 km 2 - hányada román, míg 28%-nyi - 889 km2 - része magyar területre esik. A Kraszna régebben az Ecsedi-lápot táplálta és az 1890-es évekig a Szamosba torkollott, amikori alsó szakaszát úgy helyezték át, hogy ma a Szamos-torok alatt 3,5 km-re, Gergelyiugornya után közvetlenül a 2
