A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)

4. szekció: ÁVÍZVÉDELEM - Udvarhelyi Ferenc, FETIKÖVIZIG: Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése a felső-Tiszán

Ezért a törvényben a hullámtéren a művelési módokat rendeleti úton határozták meg, és ennek megváltoztatása csak vízügyi hozzájárulással volt lehetséges. A vízgazdálkodásról szóló törvény bő terjedelemben foglalkozik a folyók hullámterével, de az elemzésnél kiderül, hogy jogi értelemben a folyó középvizi medre van kizárólagos állami tulajdonban, míg a folyó nagyvízi medrében (a hullámtéren és a nyílt ártéren) más is szerezhet tulajdont, amit bizonyos korlátozásokkal és tűrési kötelezettségekkel a maga javára hasznosíthat. Ugyanekkor a törvény kiemeli, hogy a vízfolyások nagyvízi medrében is az állam feladata a víz, a hordalék, a jég zavartalan levonulási lehetőségének a megteremtése, de az így elért eredmények fenntartása az ingatlanok hasznosításától függ. Szükségesnek látszik a nagyvízi mederben érvényesülő tulajdoni és használati korlátozások ingatlan-nyilvántartásba történt bejegyzésén túl ezeket a földnyilvántartásba is átvezetni. A készülő új szabályozás szerint a víz zavartalan levezetéséhez szükséges állapot fenntartása az ingatlan tulajdonosának is kötelessége. A VTT lefolyást javító beavatkozásai több nyári gátat is érintenek, ezért szabályozni kell a nyári gátak által védett területek kártalanítását. Ehhez el kellett végezni a Tisza-völgy nyári gátjainak leltárba vételét, műszaki és jogi állapotának feltárását. A felmérés során megállapítást nyert, hogy a nyári gátak között vannak: • engedéllyel és az engedélyben foglaltak szerint épült és ma is védképességgel rendelkezők • engedéllyel és az engedélyben foglaltak szerint épült, de ma már védképességgel nem rendelkezők • engedéllyel, de az engedélyben foglaltaktól eltérően megépítettek, vagy később jogellenesen átalakítottak A kártalanítás lehetséges eseteire a jogviták elkerülése érdekében egységes szempontokat, mérlegelési rendszert kell kidolgozni és törvényben szabályozni. A nyári gátakhoz hasonlóan számba kell venni a hullámtéri építkezéseket, vizsgálni kell azok jogszerűségét és érvényt kell szerezni az építési engedélyben foglaltaknak. Az érintett tulajdonosok esetleges kártalanítására egységes feltétel rendszert kell kidolgozni. Tájhasználat váltás, infrastruktúra fejlesztés A VTT egyik célja, hogy a beruházás egyik fontos célkitűzése az árapasztásos árvízi biztonság növelése mellett lehetőséget biztosítson a térségben élők számára a felzárkózáshoz az infrastruktúra fejlesztésével, a táj-, föld- és vízhasználat váltás lehetőségének megteremtésével. A tárcaközi megállapodások egyik eredménye, hogy az infrastruktúra fejlesztéséhez szükséges tervezési munkákat a vízügyi létesítmények tervezésével együtt el kell végezni. A program félidejében megállapíthatjuk, hogy ezen a téren a feladatok megfogalmazását, a végrehajtást illetően – azon túl, hogy megtörtént az érintett önkormányzatok igényeinek felmérése - mindeddig lényegi lépés nem történt, annak ellenére, hogy az érintett polgármesterek több fórumon elmondták, hogy az árapasztó tározók támogatásának egyik feltétele, hogy garanciát lássanak arra, hogy a tározó építésekkel együtt kezdetét veszi a beígért infrastruktúra fejlesztés is. Hangsúlyozták azt is, hogy végleges döntésük meghozatalához szükséges tudniuk, hogy a térség gazdálkodóinak milyen megélhetési lehetőséget kínál a terv az építkezés céljára elvett földek, és a tározó miatti művelési korlátozások helyébe. További bizonytalansági tényező e területen, hogy e beruházások fedezetét a pályázati rendszer keretében kell megteremteni. Az előzőekben említett bizonytalanságok miatt felkorbácsolódó helyi indulatok megelőzésére a vízügyi tárca legutóbb a Nagykörüben megtartott Tisza-völgyi polgármesterek konferenciáján újra ígéretet tett, hogy az infrastruktúra fejlesztő beruházások az érintett tározók építésével egyidejűleg fognak megvalósulni. 8