A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)
4. szekció: ÁVÍZVÉDELEM - Udvarhelyi Ferenc, FETIKÖVIZIG: Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése a felső-Tiszán
A létesítmény egyik legfontosabb műtárgya a Szamos folyó árhullámainak megcsapolását lehetővé tevő, a Szamos folyó Tunyogmatolcs alatti bal parti szelvényébe építendő fix küszöbű 600 m 3 /s áteresztő képességű árapasztó műtárgy. A legalkalmasabb műtárgy kiválasztásához több változat készült. A vízkivezetés teljes szabályozását biztosító zsilipes műtárgy a nagyobb beruházási és fenntartási költség, valamint a környezeti adottságok miatt került elvetésre. A bukós árapasztó küszöbszintjének és bukóhosszának meghatározása körültekintő tudományos megalapozottsággal történt. A BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszéke megépítette az érintett folyószakasz fizikai modelljét és az azokon elvégzett kísérletek alapján, - az elméleti számítások eredményeit így is alátámasztva – lett meghatározva a bukóél magassága a 113,45 mBf szinten 210 fm hosszúsággal. A fix bukóél a különböző árhullámok kivezetésének szabályozhatósága érdekében harántoló résfalakkal és azok felszín feletti tovább építésével 7 db egyenként 30 fm hosszúságú önálló részre van bontva. Az előrejelzett árhullám méretének függvényében a tározó részletes üzemirányítási rendje fogja szabályozni a megnyitandó rekeszek számát. A rendelkezésre álló kis időelőny és a szamosi árhullámok rövid tartóssága miatt az üzemeltetőnek pontos előrejelzésen alapuló, kockázatelemzésekkel alátámasztott üzemrendre van szüksége. Az üzemeltetési szabályzat fogja tartalmazni a nyitási technológiát, a végrehajtáshoz szükséges gép- és létszámigény megjelölésével. Újabb árhullám érkezése esetén a tározó túltöltődésének megakadályozása, illetve az árhullámok időbeli egybeesése esetén a Kraszna folyó túlterhelésének elkerülése érdekében fontos a megnyitási hely gyors, ideiglenes zárásához szükséges feltételrendszer megtervezése és biztosítása is. Fontos megjegyezni, hogy a tározó első igénybevételének tapasztalatait be kell építeni az üzemeltetési szabályzatba, annak szükség szerinti átdolgozásával. A modellkísérleteket követően került korrigálásra az utófenék hossza és a rézsű dőlésszöge. Tekintettel arra, hogy a tározó igénybe vételére viszonylag ritkán, 30-40 évenként kerül sor, ezért a tervező gondolt a műtárgy tájba illesztésére, nevezetesen nagy felületű beton anyagú utófeneket 50 cm vastagságú humuszréteggel fedi le, amelyet befüvesít. A megtöltött tározó leürítésére mintegy 3 hét tartózkodási idő után a Kraszna folyó jobb parti töltésébe Nagydobos határában megépítendő 60 m 3 /s kapacitású három nyílású 106,0 mBf küszöbszintű zsilipes műtárgy szolgál. Ez a műtárgy egyúttal biztosítja a tározótérben esetlegesen később kialakítandó vizes élőhelyek vízpótlási lehetőségét is. A tározótér leürítésében főszerepet kap a terület meglevő belvíz csatorna rendszere, ezért sor kerül állapotuk felmérésére, és szükség szerinti felújításukra. A tározó helytelen előrejelzés, tévesen megválasztott nyitási hossz, illetve egy érkező újabb szamosi árhullám esetén túltöltődhet. Ennek elkerülése érdekében – a megnyitási hely gyors, ideiglenes zárásán túl - a leürítő műtárgy közelében a maximális tározási szinttel megegyező küszöb magasságú, 200 fm bukóél hosszúságú vészárapasztó műtárgy is épül. Mivel a bukóél szintje közel megegyezik a Kraszna mértékadó árvízszintjével, ezért a mértékadó szintet megközelítő krasznai árhullám érkezése előtt a töltés védképességét a bukóélbe épített fogadószinthez csatlakoztatható mobil árvédelmi fallal lehet helyreállítani, meggátolva ezzel a Kraszna árhullámának a tározótérbe jutását. Az eddig felsorolt úgynevezett fő létesítmények mellet egy ilyen nagyságú beruházás számtalan egyéb felvetődő műszaki probléma megválaszolását is igényli, és a megoldáshoz szükséges járulékos létesítmények megtervezésével is jár. A tározó újonnan építendő töltései sok meglevő létesítményt, belvízcsatornákat, utakat kereszteznek. A tározótöltések és a belvíz csatornák keresztezésénél zsilipes átereszeket kell építeni. Meg kell oldani a töltésépítéssel lefolyástalanná tett területek vízelvezetését. Ezekre a pontokra mobil szivattyúkat kívánunk elhelyezni. A tározóterület két fő vízlevetője közül a Holt-Kraszna a tározó fölött köt be az Északifőcsatornába. A tározó északi töltésének megépítésével lefolyástalanná váló Holt Krasznán érkező belvizeket a töltésbe építendő zsilip helyett egy a Holt-Kraszna és az Északi-főcsatorna között megépítendő csatorna szakasszal vezetjük ki az Északi-főcsatornán a tározótérből. A tározó leürítő műtárgya és a Holt-Kraszna közötti kapcsolatot szintén egy úl csatornaszakasz megépítésével lehet megteremteni. A meglevő nagyobb forgalmú földutak és a tározó töltés keresztezésében a töltésen való átjutást rámpák építésével kell biztosítani. A leendő tározóteret több meglevő nagyfeszültségű vezeték keresztezi. A tározótér időszakos elárasztása megkívánja a meglevő nagyfeszültségű elektromos légvezetékek megemelését, illetve áthelyezését. Ehhez a feladathoz a terveket a hálózatot üzemeltető társaság fogja elkészíteni és tervek szerint a kivitelezési munka is az ő feladatuk lesz. 6
