A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)
4. szekció: ÁVÍZVÉDELEM - Dr. Konecsny Károly, VITUKI KHT., Lucza Zoltán, FETIKÖVIZIG: A hófelhalmozódás és hóolvadás jellemzői a Felső-Tiszán 2005. január-április időszakban
Egy hetes apadást követően egy újabb árhullám alakult ki, amely március 29-30-án tetőzött, de ennek magassága 0,5-1,5 m-el elmaradt az előbbihez viszonyítva. Az április első dekádját követően levonult árhullámok eredete már döntően esőből táplált lefolyásra vezethető vissza. A hó olvadásából keletkezett árhullámok súlyosabb védekezési helyzetek nélküli levonulása, az igen nagymennyiségű hó lassú olvadása mellett annak is köszönhető, hogy a Felső-Tisza hazai szakaszán a februárban és március első felében még meglévő jégjelenségek, jégtorlódások jórészt megszűntek. A 2004. december 1-2005. április 11. időszakban a Tisza Vásárosnamény vízmérce szelvénynél összesen mintegy 7 milliárd m 3 vízmennyiség vonult le, ennek megközelítőleg fele a március közepétől kezdődött intenzívebb hóolvadás időszakában. Ez lefolyási magasságban számítva kb. 200 mm-nek felel meg. Ha 425 mmre becsüljük a téli időszakban hó formájában a vízgyűjtőre lehullott csapadékot, akkor ez 0,47 lefolyási tényezőnek felel meg. 6. Fejlesztési javaslatok a hóviszonyok jobb ismeretének céljából Annak ellenére, hogy az utóbbi években jelentős mértékben javult a külföldi vízgyűjtőrészre vonatkozó adatokhoz való hozzáférés, a magyar-ukrán közös vízrajzi távmérő rendszer által mért paraméterek folyamatosan eljutnak a FETIKÖVIZIG-hez, még nem lehet minden szempontból kedvezőnek nyilvánítani a szükséges adatokhoz való hozzájutást. Hazai területen a hóvastagság mérő állomások száma jó (50 állomás - 1 állomás/109 km 2 ), a hóvízegyenérték mérőké elégséges (13 állomás - 1 állomás/419 km 2 ). Kárpátalján a 32 állomás (1 állomás/402 km 2 ) hegyvidéki viszonyok között elégségeshez közelít. A Romániából hivatalosan adatcsere szabályzatnak megfelelően érkező 8 állomás adata (1 állomás/2812 km 2 ) nem elég a hóviszonyok hidrológiai értékeléséhez. Az ott észlelt, de hozzánk csak esetenként eljutó mintegy 100 állomás adata (1 állomás/225 km 2 ) már az ottani domborzati viszonyoknak megfelelő lenne. A hóviszonyok jobb megismerését szolgálná, ha a közös magyar-ukrán vízrajzi távmérő rendszer jelenlegi 35 állomásánál és a különböző fejlesztések keretében kivitelezés alatt lévő állomásoknál a jelenleg is mért csapadék, léghőmérséklet, vízállás mellett olyan paraméterek automatizált mérése is bevezetésre kerülne, mint a hóvastagság és hóvízegyenérték, a szél iránya és sebessége. A Nyíregyháza-Napkor és Nagybánya-Rozsály-hegyi korszerű Doppler meteorológiai radarokat fel lehetne használni a csapadék halmazállapotára vonatkozó információk szolgáltatására is. Fontos jövőbeni feladat a hóolvadás kezdetének és intenzitásának előrejelzését, az olvadó hó mennyiségét, a levonuló árhullámtömeget, a maximális vízállást és vízhozamot előrejelző hidrológiai előrejelző modellek kidolgozása. Jelenleg ugyanis csak becsülni vagyunk képesek a hóolvadásból kialakuló árhullám lefolyó víztömegét, és ennek alapján következtethetünk a tetőző vízhozamra és vízszintre. Meg kell várnunk, a folyók felső szakaszán kialakuló árhullámok tetőző vízszintjeit és csak ezután készülhet kisebb - legfeljebb 1-2 napos időelőnnyel - a meglévő regressziós összefüggéseket felhasználó programcsomaggal, tetőző vízállás előrejelzés a hazai folyószakaszokra. 11
