A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)
4. szekció: ÁVÍZVÉDELEM - Dr. Konecsny Károly, VITUKI KHT., Lucza Zoltán, FETIKÖVIZIG: A hófelhalmozódás és hóolvadás jellemzői a Felső-Tiszán 2005. január-április időszakban
A lm á s M e l e g-S z a m o s H i d e gS z a m o s K i sS z a m o s S z a m o s B es z t er ce V i s ó L áp o s S z a m o s K r a s z n a L ó n y a yf ő c s . T i s z a T ú r Tisza F .T i s z a T a r a c B o r s a N a g y á g T i s z a T a l a b o r L atorca Un g Tu r ja T a p o l y O n d a v a L a b o r c B o d r o g T i s z a I z a Ungvár Kolozsvár N y íre gy háza Zilah Dés Beszterce Iezer Aknasuhatag Alsószopor Ágerdõmajor Csenger Garbolc Vásárosnamény Tiszaujlak Szatmárnémeti Máramarossziget Técsõ Rahó Nyíresháza Körösmezõ Királymezõ Beregszász Huszt Alsóbisztra Ökörmezõ Szolyva Alsóhidegpatak Csap Munkács Ilosva Zaricsó Vezérszállás Zsornava Nagyberezna Dolha Alsóbisztra Ignéc Alsóverecke Pláj Salánk Bisztra Visóoroszi Felsõvisó Nagybocskó Farkasrév Kapnikbánya Fernezely Hagymáslápos Domahida Borsa Pojána Alsószõcs Magyarlápos Macskamezõ Túrterebes Avasfelsõfalu Kányaháza Nagygérce Kisvárda Dombrád Tiszabercel Mága Napkor Laskod Fehérgyarmat Nyíradony Kántorjánosi Nagyecsed Nagykálló Tokaj Törökér Kenézlõ Cigánd Sárospatak Felsõverecki Sátoraljaújhely Bodrogszerdahely Hór Hanusfalva Svidnik Sülelmed Smida Poiana Horea Béles Gyalu Borsa Egeres Hídalmás Szilágysomlyó Bardejov S z l o v k i a á R om á n i a U k r a j n a M ag y a r o r s z . 2. ábra: Hóvastagságot és hóvízegyenértéket mérő állomások a Felső-Tisza vízgyűjtőn Ez tartalmazza a hóvízegyenérték aktuális területi eloszlását bemutató izovonalas térképet, egy magassági régiónkénti és időbeni változásokat bemutató diagrammot, valamint szöveges tájékoztatót, a nagyobb részvízgyűjtőkre vonatkozóan meghatározott közepes és maximális hóvastagság és hóvízegyenérték adatokkal, illetve a Tisza Bodrog feletti vízgyűjtőterületre számított hóvízkészlet értékekkel. Az adatok értelmezése érdekében közlik a sokévi és előző évi jellemző hóvízkészlet értékeket is. A hótájékoztatót megkapja az igazgatósági védelemvezető, és felkerül a belső tájékoztatást elősegítő VIZIGINFO rendszerbe is. A hazai és külföldi szakemberek, újságírók, érdeklődők az aktuális vízrajzi helyzetről az igazgatóság internetes honlapján ( www.fetikovizig.hu ) találhatnak információkat. A vízgyűjtőkénti átlagos hóvízegyenérték meghatározása több módon lehetséges. Legegyszerűbb, amikor részvízgyűjtőnként a mérőállomásoktól érkezett adatok számtani középarányosának meghatározása. Ez a módszer gyors ugyan, de nem veszi figyelembe az állomások egyenlőtlen területi eloszlását, hiszen vannak vízgyűjtőrészek, ahol nagyobb- más részeken kisebb (hegyek) az állomássűrűsség. Jobb eredményre vezetne a magassági régiónkénti (<200 m, 200-500 m, 500-1000 m, >1000 m) számtani középarányos számítása, de sajnos nem minden magassági régióban van elegendő számú állomás. A valóságot leginkább közelítő eredményre vezető módszer, a hóvízegyenérték izovonalak közötti planimetrálása, és súlyozott átlagok meghatározása lenne. Ez utóbbi módszer hátránya, hogy rendkívül munka- és időigényes. Erre megoldás lehet térinformatikai módszerek alkalmazása. A különböző számítási módszerek alapján meghatározott értékek közötti különbség kicsi, ha egyenletes a hóvízegyenérték részvízgyűjtőnkénti területi eloszlása, ami főként a hófelhalmozódás kezdeti időszakának sajátossága. Jelentős, akár 200-300 %-os lehet viszont a számítási hiba, olyan körülmények között, amikor a különböző tszf. magasságokon, és eltérő természetföldrajzi, illetve mikroklimatikus viszonyok miatt különböző intezitással olvad a hó. Előfordul, hogy a déli lejtő már hómentessé válik, az északin viszont, és főleg az árnyékos fenyvesekben még megmarad a hó hosszabb ideig. 4
