A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)

1. szekció: TELEPÜLÉSI VÍZGAZDÁLKODÁS - Király István, „KE-VÍZ 21” Építőipari Rt.: Vízi közmű üzemeltetés helyzetének bemutatása egy szervezeten keresztül

3. AZ ÜZEMELTETÉS ÉS GAZDÁLKODÁS STRATÉGIÁJA - ÖSSZEFOGLALÁS A Ke-Víz 21. Építőipari Rt. 2000. július 1-i belépése után két évig vízdíjemelési moratóriumot hirdetett meg. 2003 és 2004 évben emiatt komoly nehézségei voltak a Kft.-nek. Többször likviditási gondjai voltak. Esetenként az Rt. hitelnyújtással, tőkeemeléssel segítette ki a nehézségekből. Az alaptevékenység veszteséges helyzetéből a Kft. külső vállalkozásaiból származó nyereséggel került legelőbb egyensúlyba. 2005 év során lehetett elsőként elérni az önkormányzatoknál, hogy a szolgáltatási díjat víz esetében 18 %, szennyvíz esetében 20 %-osan emeljük meg. Ezáltal a 2005 év alapszolgáltatási már nem lesz veszteséges és a térségtől kismértékben kedvezőbb bérszínvonalat lehet a dolgozóknak biztosítani. A szolgáltatás színvonalának rovására a Kft. ne vállaljon az alaptevékenységen túl építési-, vállalkozói tevékenységet - ez lehet a jövő egyik vezérelve. Ugyanakkor a művek zavartalan és színvonalas működéséhez szükséges felújítások, berendezések, gépek cseréjéhez szükséges forrásokat szükséges biztosítani - külső vállalkozásokkal, vagyis helyes arányt kell kialakítani. Úgy gondolom, hogy a vállalkozási tevékenység visszafogottsága abba az irányba is hatással bír, hogy a tulajdonos önkormányzatok tulajdonosi és felelősségi tudata nem tompul el. Az önkormányzatok anyagi helyzete úgy tűnik, hogy egyenlőre nem teszik lehetővé azt, hogy jelentősebb fejlesztéseket hajtsanak végre a műveken. Így az üzemeltetőnek - amennyiben lehetősége adódik - kell kisebb vállalkozásokból megteremteni az anyagi lehetőségeket. Ha a magántőke bevonul egy közmű üzemeltető működésébe, jelentős változást hozhat. A Várda-Víz Kft.-nél is így volt. Összefoglalva a legfontosabb változásokat: - vezetői váltás, egyes munkakörök összevonása, néhány személy elbocsátása, - bizonylati fegyelem és az anyaggazdálkodás megszigorítása, - új vezetői struktúra, szervezet kialakítása, részletes munkaköri leírások személyre szabva, - a Felügyelő Bizottság működésének újraszabályozása, taggyűlések összehívásának rendje, - az önkormányzatokkal való kapcsolattartásban szemléletváltás, a szolgáltatási fegyelem és a munkafegyelem megszilárdítása, - minőségbiztosítási rendszer ISO 9001-es tanúsítvány megszervezése, és - a Kft. likviditásának biztosítása. Összefoglalásul ismertetőmet- tömören - megállapítható, hogy: - a települési vízművek üzemeltetésénél a talponmaradás érdekében szükséges, hogy egy megfelelő számú településnek egy üzemeltetője legyen. Úgy vélem, hogy a Várda-Víz Kft. 17 települése, 50.000 főnyi lakos száma eléri ezt a kívánt mennyiséget. - Az üzemeltető szervezetben szükséges, hogy az előírt számú főállásban dolgozzon, a szolgáltatás színvonalát, hatóságok kötelező elvárásait csak ilyen feltételek mellett lehet teljesíteni. - A szolgáltatás díját úgy kell megállapítani, hogy az ne legyen ráfizetéses, ugyanakkor az alkalmazottak bérszínvonala is érje el, de inkább haladja meg a térségben kialakult mértéket. - A szolgáltató szervezet felügyelő bizottsági és taggyűlési intézményét érdemi feladatokkal folyamatosan működtetni kell. - A magántőke belépése a Várda-Víz Kft. esetében csak előnyökkel járt együtt, a jelenléte és hatása pozitív irányba fordította a szervezet működését. - Az üzemeltető szervezet képes lesz az önkormányzatok pályázatait elkészíteni és ezt a Felügyelő Bizottság el is várja. Ugyancsak képes lett a Kft. kisebb volumenű kivitelezési munkákat elvállalni és teljesíteni, esetenként lehetővé teszi fontos eszközök és gépek beszerzését. Az előzőekben szerettem volna egy viszonylag gazdaságilag látványos térségben működő víziközmű üzemeltető szervezet működését bemutatni azzal a céllal, hogy általánosítható megállapításokat lehessen megtenni eredményesen működni szándékozó hasonló szervezet számára. 6