A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)

4. szekció: ÁVÍZVÉDELEM - Dávid Zoltán - Seres István, FETIKÖVIZIG: A Felső-Tisza Tiszalök-Záhony közötti szakaszának víziút fejlesztése

Minden közlekedési ágnál, így a víziközlekedésben is, világméretekben is, de különösen kontinentális keretek között, lezajlottak az egységesítés egyes szakaszai. A víziközlekedésben erőteljes törekvés tapasztalható hosszú ideje, hogy a pálya (víziút) paramétereit a lehető legmagasabb értékeken rögzítsék, így használva ki azt az előnyt, ami a nagy térméretű szállítmányok továbbítási lehetőségéből és a nagy hordképességű hajók viszonylagosan alacsony üzemköltségeiből fakad. III.3 A leírás alapjául szolgáló paraméterrendszer Az ENSZ-EGB Belső Szállítási Bizottsága, az európai közlekedési kormányzatok egységes kezdeményezése alapján megújította az 1960-as években született víziútosztályozás rendszerét. Az 1992 novemberében elfogadott dokumentum feldolgozta az eltelt 30 év tapasztalatait és a ma követelményei szerint alkotott egységes rendszert. Az elfogadott dokumentum a nagyhajózásra alkalmas víziutakat két alapcsoportra osztja: regionális érdekű, valamint nemzetközi jelentőségű víziutakra. A dokumentum néhány fontosabb eleme: • nemzetközi jelentőségű víziút esetében legkevesebb 2,5 m merülés biztosítását írja elő (ez legalább 2,7 m vízmélységet jelent); • ugyanakkor e merülési érték biztosítását az év 240 napján (66 %) írja elő, ami jelentős könnyebbséget jelent a kiépítés költségeiben; • a víziútparaméterek a már korábban kialakult Európa típusú egységekből összeállítható kötelékek közlekedését biztosítják és modulrendszerben épülnek egymásra az egyes víziút-osztályok; IV. A TISZALÖK-VÁSÁROSNAMÉNY KÖZÖTTI FOLYÓSZAKASZ ÉS A HAJÓÚT JELENLEGI ÁLLAPOTA A Tiszalök-Vásárosnamény közötti folyószakasz hossza mintegy 167 km. Hajózhatóságát meghatározza a nyári alacsony vízállás és a téli fagy. A jég beállta és zajlása következtében létrejövő hajózási kényszerszünet átlagosan 75 napig (december 15.-től március 5.-ig) tart. A magas vízállás okozta hajózási szünet a Felső-Tiszán (Vásárosnaménynál) 3 nap, Tiszalök térségében pedig 14 napot is kitehet. A tiszai hajózási időszak 265-295 nap között változik. A folyó vízhozam ingadozása rendkívül nagy, maximális értéke helyenként elérheti a 12 m-t. A 17/2002 (III.7.) KöViM rendelet szerint, amely a hajózásra alkalmas, illetőleg hajózásra alkalmassá tehető természetes és mesterséges felszíni vizek vízi úttá nyilvántartásáról szól a Tisza Tiszalök-Záhony közötti szakaszán az alábbi osztályba sorolja a viziutakat: Vásárosnamény - Komoró-szakasz (685-612 fkm között): EGB I. kategóriájú vízi út, mely kis kanyarulati sugarak, szűkületek, sekély gázlók miatt csak időszakosan hajózható. Ezen a folyószakaszon I osztályú hajóútnak megfelelően az alábbi paramétereknek megfelelő hajóút tűzhető ki: • A hajóút minimális mélysége 85% tartósságú vízállás (Záhony –230 cm, Vásárosnamény –140 cm) esetén 20 dm. • A hajóút szélessége 40 m. • A hajóút legkisebb görbületi sugara a hajóút tengelyében mérve 250 m. A fenti szempontokat figyelembe véve a hajóút kritikus helyei: 1. 615,2 – 615,9 fkm és 616,1 – 617,6 fkm (Tuzsér): az ideális vonalvezetést mederkotrással lehet kialakítani (későbbiekben mederszabályozás, ha szükséges). 2. 621,8 – 622,4 fkm (Tiszabezdédi pb.): kis sugarú, nagy középponti szögű kanyar – szabályozása tervezési stádiumban. 3. 623,1 – 623,6 fkm (Kistárkányi pb.): kis sugarú, nagy középponti szögű kanyar – szabályozása tervezési stádiumban. 4. 631,4 fkm (Zsurki kőgát) 5. 636,2-637 fkm (Eszenyi gázló) 6. 653-653,6 fkm (Benki gázló) 7. 680-680,8 fkm (Varsányi gázló) 8. 684,45 fkm (Vásárosnaményi hídláb) 9. 597,60 fkmTiszakanyár közúti híd, 627,75 fkm Záhony közúti híd 8