A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)

3/b. szekció: VÍZI KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM; Természet közeli vízgazdálkodás - Megulesz Gabriella, Dunaújvárosi VT: „Természetközeli” fenntartás, avagy pénzhiány?

keltségi hozzájárulás. A kivetés egyik feltétele a tagi adatok nyilvántartása és rendszeres frissítése, ez azonban még nem megoldott. Az 1996. évi LXXXV. Tv 30§-a szerint a vízgazdálkodási társulatokat szolgáltatási díjmentesség illeti meg a tulajdoni lapokról kiállított hiteles másolat beszerzésekor, amennyiben az eljárás megindítását megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társasági adókötelezettsége nem keletkezett. A földhivatal adatbázisához csatlakozva az adatok lekérdezése számítógéppel is lehetséges - egyszeri csatlakozási díj megfizetése után. A papíralapú adatszolgáltatás a földhivatalok részére sem jelent ideális megoldást. Emellett a társulatok szempontjából sem szerencsés, hiszen az adatokat manuálisan kell átvezetni a helyi nyilvántartási rendszerekbe. Az adminisztrációs többletmunka mellett a hibás bejegyzésből adódó kockázat is növekszik. A társulatok számára az lenne az elfogadható megoldás, ha évente egy alkalommal térítésmentesen hozzájutnának a tagjaik ingatlan-nyilvántartási adataihoz. 5.3. Pénzügyi helyzetkép 5.3.1. Érdekeltségi díj Az utóbbi években az érdekeltek felderítése és a kivetett-befizetett érdekeltségi díj aránya javult. Az érdekeltségi díj területalapú adójellegű kivetés, mértékét a küldöttgyűlés, vagy közgyűlés határozza meg. Beszedését és felhasználását a vízgazdálkodási törvény szabályozza. Az érdekeltségi hozzájárulás befizetése a 2000. évi 1 milliárd forintról 2004-ben 2 milliárd forintra nőtt. A teljes fenntartást biztosító 1800-2000 Ft/ha díj elérése azonban a földalapú támogatások átutalása után sem vált realitássá. A kivetett érdekeltségi díj társulatonként nagyon változó, az emelés mértéke sok esetben nem haladja meg az inflációt. Érdemi emelés csak körültekintő előkészítő munka után érhető el. A területek érzékenysége befolyásolja, és a társulati PR munka meggyorsíthatja az emberek fokozatos víztudatos gondolkodásának és felelősségérzetének kialakulását. 5.3.2. Közcélú fenntartási és üzemeltetési feladatok finanszírozása A közcélú, részben állami feladatok ellátásához szükség van állami forrás biztosítására. 2003ban az állam minden befizetett érdekeltségi forinthoz 2 forint támogatást adott, a 2004-es évben a támogatás mértéke már csak az előző évi támogatás 30 %-a volt. 2005. évi adatok szerint a közcélú társulati feladatok minimálisan 4 milliárd forint forrást igényelnek. Az EU-ban követendő gyakorlatnak megfelelően a társulatoknak is törekedniük kell az önfinanszírozásra a fenntartási, üzemeltetési feladataik ellátásában. A tagok a közvetlen haszonélvezői a munkának, tehát a fenntartás teljes költségét nekik (és a jövőben felderített további haszonélvezőknek) kell megtéríteni. Ez a célkitűzés azonban csak fokozatosan érhető el. 2013 előtt csekély a realitása a teljes önfinanszírozás megvalósításának. 5.3.3. Pályázati lehetőségek A társulati kezelésben levő művek fejlesztésére, rekonstrukciójára már 2004. éven sem volt nemzeti támogatás. Az AVOP azonban lehetővé teszi - a „A mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése” intézkedésen belül - az öntözőrendszerek fejlesztésére irányuló kollektív beruházások és az önkormányzati vagy magántulajdonú vízkárelhárítási létesítményeken végzendő beruházások 70 %-os támogatását (ez a valóságban az ÁFA miatt még kevesebb). A társulatok csekély mértékben tudják kihasználni az AVOP nyújtotta lehetőségeket. Ennek egyik oka, hogy a vízfolyások többsége vegyes tulajdonú, vagy állami tulajdonú, tehát eleve kizárt a pályázati körből. További kérdések merülnek fel a biztosíték felajánlása és a fenntarthatóság biztosítása (kivel kell megkötni az adott időre szóló üzemeltetési szerződést?) tekintetében. A pályázati kiírások módosítása javítana a helyzeten. Engedélyes tervdokumentációk állnak a társulatok rendelkezésére, ezek jelentős része előminősítésen is átesett. A felhasználatlan pályázati források miatt azonban fennáll annak a lehetősége, hogy a bennragadt kb. 4 milliárd forint átcsoportosításra kerül. 5