A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)

3/a. szekció: VÍZI KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM; A VKI bevezetésével kapcsolatos kérdések - Solymosi Károly, FETIKÖVIZIG: A VKI végrehajtásáról készített jelentés a Felső-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságon

egymással. Más szóval ez azt jelenti, hogy két típusnak nem lehet hasonló biológiai mintázata, és fordítva, két lényegesen elkülönülő biológiai mintázat nem tartozhat egy típusba. Lényeges a biológiai mintázat elsődlegessége. A tipológia lefedje az összes magyar, és a VKI hatálya alá tartozó víztestet. A két rendszer nagyjából megegyezik a kötelező tényezőkben, melyet mindkettő használ: geográfiai elhelyezkedés, tengerszint feletti magasság, geológia, és a tavakat illetően a mélység. A különbség az, hogy az „A” rendszer előírja, hogy hogyan kell a víztesteket térben meghatározni és elkülöníteni (ökorégiók) függően a tengerszint feletti magasság, méret és mélység intervallumoktól, míg a „B” rendszerben ilyen előírásokat nem találunk, s ennél fogva ebben a rendszerben megengedett további tényezők használata is. A tagállamok joga annak eldöntése, hogy melyik rendszert használják, és a legtöbb tagállam a „B” rendszer mellett döntött. Valamennyi felszíni víztest típusra meg kell állapítani a típusra jellemző hidrológiai-hidromorfológiai, fizikai-kémiai viszonyokat és biológiai referencia-viszonyokat, amelyek az adott felszíni víztér típusra megadott hidrológiai-hidromorfológiai, fizikai-kémiai és biológiai minőségi elemek kiváló ökológiai állapothoz tartozó értékeit jelentik (VKI 2000). Ebből következően: o A víztípusok, és a biológiai mintázat összefüggését a zavartalan viszonyokra kell értelmezni. o Az erősen módosított és a mesterséges víztesteket nem kell típusokba sorolni. o A maximális ökológiai potenciáljuk megállapítása esetén az erősen módosított és a mesterséges víztesteket a hozzájuk jellegében legközelebb álló víztípus referencia állapotát kell figyelembe venni. o A szennyezőanyag terhelések a tipológiát nem módosítják (viszont a következő fázisban, a víztest kijelölésnél, a jelentős szennyezőanyag terhelés vezethet víztest módosításhoz). o A jelenlegi magyar folyótipológia alapján összesen 25 típus megkülönböztetésére került sor, ebből 3 dunai típust az IPCDR rögzített. 2.1.2. Tavak tipológiája A folyókhoz hasonlóan megtörtént a tótípusok meghatározása is a tótípusokat is a már idézett Kormányrendeletben rögzítették. A Kormányrendeletet ki kellett adni megadott határidőre, ezért a tótipológia alaposabb körüljárására már nem maradt idő. Elmaradt ezért a területi hatóságokkal történő egyeztetés, és azoktól a szükséges adatok bekérése. A későbbi vizsgálatok során ezért kiderült, hogy e tipológia módosításra szorul. Gondok Kormányrendeletben szereplő hivatalos változattal az alábbiak voltak: • Nem jelennek meg benne a szerves jellegű, és a meszes kis tavak, melyek pedig jelentős számmal léteznek az országban. • Nincs hazánkban a 4. típusba tartozó víztest, ezért ez a típus felesleges. • A holtágak mélység menti típusmegosztása hiányzik, pedig az jelezné (1) A rétegzettség kialakulását), (2) A feltöltődöttség mértékét, (3) A szerves jelleg erősödését. 3. Víztestek kijelölése és besorolása Miért fontos kijelölni a víztesteket? Ezen a szinten történik: o a környezeti állapot értékelése o az emberi tevékenység hatásának elemzése o a környezeti célkitűzések meghatározása o a célkitűzések teljesítéséről szóló beszámoló o a monitoring üzemeltetése 3