A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)

3/a. szekció: VÍZI KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM; A VKI bevezetésével kapcsolatos kérdések - Nagy Zsuzsa, Corvinus E., Talajtan és Vízgazdálkodás Tsz: Víz Keretirányelv végrehajtása a tipológiája és víztest kijelölés területén– összehasonlító elemzés Csehország és Magyarország példáján felszíni vízfolyások esetében

3.ábra: A cseh tipológia A 3.ábrán feltüntetett térképen látható a víztestek térkép lehatárolása (barna vonal), a vízgyűjtőterület nagysága elkülönül (minél szürkébb, annál nagyobb), éppúgy mint a domborzat határa (színezett körökkel jelölve, hogy az egyes víztest mely kategóriába esik), valamint az alapkőzet típusa (szilikátos színnel, míg a meszes rózsaszín vonallal). Külön kiemelendő a térképen, hogy vízfolyás-hierarchia jól látszik: melyek a „magasabb rendű” (7, 8) illetve az alacsonyabb rendű vízfolyásszakaszok. A negyedrendű, illetve annál kisebb vízfolyások főként az ország délkeleti részén helyezkednek el. 3. Felszíni víztestek kijelölése (vízfolyások) Magyarország A magyarországi felszíni víztestek kijelölése az 1: 100 000-es méretarányú vízfolyástérkép alapján történt. A kijelölés menete a következő volt (Magyar országjelentés, 2004): 1. típusonkénti lehatárolás (tehát alapkőzet, vízgyűjtő terület mérete, tengerszint feletti magasság és mederanyag) 2. azonos víz-tájegységhez tartozó, a vízgyűjtő méret szerint különböző kis víztesteket összevonása, 3. azonos típusba tartozó, egymással érintkező vízfolyások összevonása 4. közepes és anyag folyók további szétdarabolása-jelentős összefolyási helyek vizsgálata 5. az erősen módosított szakaszok esetleges további víztestre való bontása A természetes eredetű vízfolyásokon 876 víztestet állapítottak meg, melyben az átlagos vízgyűjtő terület 104 km

2

. A 10 km

2-nél kisebb vízgyűjtővel rendelkező területek nem kerültek kijelölésre. Az egyes víztestek leírása az országjelentés 4.számú mellékletében található. Kisvízfolyás esetében ez a következőt jelenti: mivel a víztest neve mellett a geometriai középpontjának földrajzi koordinátái valamint mérete található csak, az országjelentéshez nem tartozik pontos vízgyűjtő-térkép, ezért a 10km2-nél nagyobb, de 100km2nél kisebb patakokat nehéz beazonosítani. A lehatárolás alapja víztájegység volt, és nem a tényleges állapotfelmérés (amit a jelentés elkészítéséhez rendelkezésre álló idő, valamint az adatok a patakok tekintetében nagymértékű adathiány magyarázhat). A víztest lehatárolás célja, hogy ezen keresztül bizonyítsa az ország, hogy a kívánatos jó ökológiai állapot elérésének útján van. 5