A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)
3/a. szekció: VÍZI KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM; A VKI bevezetésével kapcsolatos kérdések - Nagy Zsuzsa, Corvinus E., Talajtan és Vízgazdálkodás Tsz: Víz Keretirányelv végrehajtása a tipológiája és víztest kijelölés területén– összehasonlító elemzés Csehország és Magyarország példáján felszíni vízfolyások esetében
3 A vízfolyás típus meghatározása a víztájegységen alapult, melyhez az 1: 500 000-es térkép szolgáltatta a háttérinformációt. Ennek alapján kerültek lehatárolásra az ún. al-ökorégiók 2 domborzati viszonyok, hidrogeokémiai jelleg, valamint mederanyag alapján. Az alaptérkép méretarányából adódóan a rendszer nem volt képes megfelelően kezelni a kicsi, 10 km 2-es vagy néhány 10km 2-es vízgyűjtőjű patakokat. Ezért a Csermák módszer került alkalmazásra, melynek alapján így, a 10km 2-nél nagyobb vízgyűjtővel rendelkezőket egy víztestté vonták össze. „Felszíni víz-tájak” Típus szám a Al-ökorégió 1 Hidrogeokémiai jelleg 2 mederanyag 3 A vízgyűjtő mérete 4 Hazai elnevezés 5 1 szilikátos durva kicsi patak 2 kicsi patak 3 hegyvidék meszes durva közepes kis folyó 4 kicsi patak 5 közepes kis folyó 6 nagy közepes folyó 7 durva nagyon nagy nagy folyó 8 kicsi csermely 9 közepes kis folyó 10 dombvidék meszes közepes-finom nagy közepes folyó 11 kicsi 12 közepes kis folyó 13 nagy közepes folyó 14 durva nagyon nagy nagy folyó 15 kicsi csermely 16 kicsi és kis esésű ér 17 közepes és kis esésű 18 közepes kis folyó 19 nagy közepes folyó 20 meszes közepes-finom nagyon nagy nagy folyó 21 kicsi 22 síkvidék szerves - közepes 23 Duna, Gönyű felett 6 24 Duna, Gönyű és Baja között 6 25 Duna, Baja alatt 6 3. táblázat: A vízfolyások magyarországi tipológiája 1 Hegyvidéki területek: 350 m-nél nagyobb tengerszintfeletti magasság , 5 %-nál nagyobb terepesés és a tájegység együttes figyelembevételével lehatárolt területek; Síkvidéki területek: tájegység szerint; Dombvidéki területek: a hegyvidéki és síkvidéki területek lehatárolása után az ország területéből fennmaradó rész. 2 Szilikátos vizek: ahol vulkáni vagy metamorf kőzet található a felszín közelében; Meszes vizek: ahol karbonátos kőzetek találhatók a felszín közelében, illetve ahol az üledék mésztartalmú (azokon a területeken is, ahol a fedőréteget szilikátos kőzetek alkotják); Szerves vizek: tőzeges területek. 3 Durva: szikla, kőtörmelék, kavics, homokos kavics; Közepes: durva és finom homok; Finom: kőzetliszt, agyag. 4 A besorolás a vízgyűjtő mérete szerint történik, de annak határait átfedéssel kezelve: kicsi: 10- kb. 200 km2, közepes: 100 – kb. 2000 km2, nagy: 1000 – kb. 12000 km2, nagyon nagy: > 10000 km2. 5 A típusnak leginkább megfelelő szokásos hazai elnevezés. 6 Az intézkedési program tekintetében az 1. melléklet szerint kell eljárni. 2 A Direktíva kimondja, hogy ökorégiók alapján kell a tipológiát alkalmazni. Magyarország esetében szerencsés helyzetnek köszönhetően ez csak egyet, az ún. Magyar-Alföld ökorégiót jelenti (WFD, 200) Megjegyzés [g1]:
