A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)
3/a. szekció: VÍZI KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM; A VKI bevezetésével kapcsolatos kérdések - Nagy Sándor Alex, Dévai György, Takács Péter, Elek Ágnes, DE Hidrobiológiai Tsz, Vadnay Ákos, Szilágyiné Puskás Gabriella, Vadnayné Bogár Éva, Bárkányi Márta, Balogh Edina, NYÍRSÉGVÍZ Rt., Wittner Ilona, Nyíregyházi Főiskola, Svingor Éva, MTA Atommagkutató Intézet: A Lónyay-főcsatorna és mellékvízfolyásai vízi ökológiai állapotértékelése, különös tekintettel a EU VKI hazai végrehajtására
főfolyás (K). Az Érpataki-főfolyás kezdete több kisebb folyásból áll össze, aminek egyik fő eredési ága a Bökönyi-folyás (Bö). A Lónay-főcsatornába betorkolló utolsó nagyobb vízfolyás a Simai-főfolyás (Si). A területen található legfontosabb vízfolyások hosszának és vízgyűjtő területének legfontosabb adatait az 1. táblázat tartalmazza. NÉVHOSSZ A VÍZGYŰJTŐ NAGYSÁGA Lónyay-főcsatorna91 km 1958 km 2 III. Vajai-ff.47 km 310 km 2 IV. Máriapócsi-ff.37 km 336 km 2 V.Bogdányi-ff.5 km 9 km 2 VI. Sényői-ff.18 km 65 km 2 VII.Kállai-ff.55 km 426 km 2 VIII. Érpataki-ff.46 km 352 km 2 IX. Simai-ff.32 km 305 km 2 1. táblázat: A Lónyay-főcsatorna vízgyűjtőjén található legfontosabb vízfolyások A vízgyűjtő vízháztartásának egyik sajátossága, hogy az éves csapadékösszeg, az evapotranszspiráció, a lefolyás és a talajvízjárás egymással szoros kölcsönhatásban van, méghozzá olymódon, hogy a bekövetkezett változások időben eltolódva követik egymást. A csapadék 1982-től, a lefolyás 1983-tól, a talajvízszint-csökkenés 1984-ben vált olyan mértékűvé, hogy értékei a sokévi átlagos értékek alá kerültek. Másmódon fogalmazva a vízháztartási folyamatok az egyes elemek tekintetében egy éves késéssel követik egymást. A csapadék, az evapotranszspiráció és a talajnedvesség a vízháztartás meghatározó elemei. A felszíni lefolyás mindössze 2-12 % körüli részarányt tesz ki (VIZITERV Consult Kft. 1998, ILLÉS et al. 1998). Mintavételi helyek kijelölése A terepbejárások tapasztalatai, valamint a rendelkezésre álló térképanyag információi alapján, a vízgyűjtő területen előzetesen összesen 30 mintavételi és mérési helyet jelöltünk ki, amelyeken – a területre nyári időszakban általában jellemző vízhiány következtében – nem mindig, minden esetben tudtunk vizsgálatokat végezni. A Karász-Gyulaházi-csatornán, valamint a Kár-tavai-csatornán egyet-egyet (Nyírtass település területén), majd a folyásirányt követve magán a Lónyai-Főcsatornán összesen hetet (Berkesz, Demecser, Kék, Kemecse, Ibrány, Buj és Gávavencsellő közigazgatási területén). A Vajai-(III.) főfolyáson négyet (Kántorjánosi, Vaja, Rohod és Berkesz közigazgatási területén). Szintén négy mintavételi hely található a Máriapócsi-(IV.) főfolyáson (Máriapócs, Levelek, Nyírtét, Székely). A Cserés-tói csatornán (Kék), a Bogdányi-(V.) főfolyáson (Nyírbogdány), valamint a Sényői-(VI.) főfolyáson (Kemecse) egy-egy mintavételi hely került kijelölésre. A Nyíregyháza közigazgatási területét keletről érintő Kállai-(VII.) főfolyáson Nagykálló, Nyíregyháza (Oros) és Kemecse területén, míg a Bökönyi-(VIII/8) folyáson Bököny területén jelöltünk ki mintavételi helyeket. A Nyíregyházát átszelő Érpataki(VIII.) főfolyáson négy mintavételi hely került kijelölésre Érpatak, Rozs-rét és Felső-pázsit (Nyíregyháza), valamint Kótaj területén. Végül szükségesnek tartottuk még két mintavételi hely kijelölését a Simai-(IX.) főfolyáson Szabadságbokor (Nyíregyháza) és Kótaj 4
