A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)
2. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Tóth Mária - Kiss József, ÉDV Rt.: A vízbázisvédelem helyzete az Északdunántúli Vízmű Részvénytársaságnál, a Tatabánya XIV/A vízbázis vízminőség biztosítása
• csepegő vizes bányatérség ún. csurgalékvizét is folyamatosan emelni kell, melynek elvezetése a Galla Az rendedig a bánya különböző pontjain (a szivattyúkamrában, az aknarakodón, az vízbázis üzemvitele során kiemelt terület a vízminőség, annak alakulása. A XIV-es szenes akna bezárását ése eredményeként egy regionális megállapíthatjuk, hogy a vonatkozó határértékeket termelt víz minden tekintetben teljesíti a karsztvízre érvényes jellemzőkkel. A kémiai vizsgálatok közül a et. felettiek. A gáton belüli csapoló fúrások (déli és keleti tájolásúak) vizének , megállapított tendenciák számtalan adatra, vizsgálati eredményre lapozódtak. A vastartalom hasonlóan más vízminőségi paraméterekhez – a klórral történő fertőtlenítéstől 4. A kezdeti intézkedéseken (magas vastartalmú vizek elzárása, elkülönítése) túl olyan csapoló fúrások területekre. A vízminőség sa, elkülönítése ézenfekvő, egyszerű beavatkozásnak adódott az öregség felé mutató, nyugati irányítottságú, magas ezett két fúrás esetében, hogy az évek folyamán a ségű Csurgalékvíz emelése A bányabiztonság érdekében az ivóvíztermelésen túl a gátrendszeren kívüli n em ivóvíz minőségű, patakba történik. ivóvíz emelését szolgáló szivattyúk egységesen a szivattyúkamrában, a csurgalékvizet szállító önálló szer szivattyúi p aknazsompban és a szivattyúkamrai zsompban) nyertek elhelyezést. Az elmúlt időszakban kialakult egy műszakilag és gazdaságilag optimalizált üzemmód döntően a zártrendszerre alapozva, ahol a búvónyílásos gát mögötti térség és a zárt rendszer nyomása függvénye a kinyert víz mennyiségének. 3.2. A vízbázis vízminőségére vonatkozó üzemviteli tapasztalatok A követ ően, valamint a térségi bányavízemelések drasztikus csökkent karsztvízszint emelkedés következett be, amely lassanként kezdte feltölteni a XIV-es akna leművelt területeit. A karsztvízszint változásai nagyon jól nyomon követhetők voltak a megcsapolástól kb. 1.200 m távolságban lévő 8. sz. külszíni vízmegfigyelő fúrásban. Egyértelműen jelentkeztek az üzemviteli változtatásokból adódó vízszint ingadozások is: négy fúrás lyukfeji zárhatóságának felújítása 1997-ben, a búvónyílásos gát üzembe helyezése 1998-ban, melyek a kényszer vízemelés csökkenését eredményezték vagy pl. a termelés szezonalitása. Az emelkedő vízszintű karsztvíztároló és az öregségek kapcsolata az egykori vízbetörések helyén működik intenzíven, a védőréteg nélküli területen pedig közvetlennek tekinthető. A feltöltődéssel a XIV-es bánya öregségeinek vizei mobilizálódni kezdtek a karszt felé Ez a kapcsolati helyzet idézte elő azt, hogy a bányaműveletek alá nyúló csapoló fúrásokban, valamint a csapoló vágatokban a vastartalom emelkedése volt tapasztalható. Hosszú évek kémiai és bakteriológiai vizsgálatai alapján a vastartalom külön fejezetet érdemel. A vastartalom szoros összefüggésben van az öregségek (leművelt bányászati területek) elhelyezkedésével és az előzőekben említett térségi karsztvízszint 1990-től folyamatos térségi visszatöltődésével. Mindezek hatására egy enyhén, de fokozatosan növekvő vastartalmat tapasztaltunk a termelt vízben, melynek megjelenési helyei: - Az öregség felé mutató és ahhoz legközelebb elhelyezkedő, nyugati irányba kihajtott csapoló furatokból származó víz vastartalma önmagában jóval túllépte a határérték- A vágat falazatból származó vizek döntően magasabb vastartalmúak és helytől függő mértékben határérték felettiek. A búvónyílásos gát mögül (zárt rendszer) nyert vizek esetében is a vágatban fakadó vizek magasabb vastartalmúak, határérték vastartalma jellemzően 0,1 mg/l alatti. Az előzőekben vázolt következtetések a eltekintve más vízkezelési eljárás nem kerül alkalmazásra – a szolgáltatási pontokon vízminőségi problémákat nem okozott. Ennek ellenére fokozott figyelmet fordítottunk ezen vízminőségi jellemzőre, és időközben elvégeztünk néhány műszakilag is indokolt, sajátos helyi beavatkozást. A vízbázison a jobb vízminőség biztosítása érdekében végzett beavatkozások lé tesítése került előtérbe, amelyek nem nyúlnak az öregségek által veszélyeztetett javításának egyik további lehetséges módja a magasabb vastartalmú vizek elkülönítése volt a csapoló fúrások rákötésével a zárt rendszerre. 4.1. Magas vastartalmú vizek elzárá K vast artalmú csapoló furatok lezárása. Gondként jelentk becementált vezércsőnél a cementálás kimosódott, és a fúrólyuk vizét nem lehetett teljes mértékben lezárni. A megoldást a több m 3 /min hozamú, 9-10 bar nyomású fúrások lyukfeji zárhatóságának felújítása adta. Egy másik lehetőségként kínálkozott az egyik vágatszakasz (csapoló vágat) falazatából származó, döntően magasabb vastartalmúak vizek elkülönítése, és az üzemeltető térségbe - a nem ivóvíz minő csurgalékvizekhez - történő átvezetése. Ennek a patakba történő kiemelése természetesen többlet költséget eredményez. Ebben az esetben is célszerű optimalizálni az egymással ellentétesen ható minőségi és költség igényeket. 8
