A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)

2. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Mrekva László, ADUKÖVIZIG: A vízgyűjtő-gazdálkodás nemzetközi tapasztalatai - szemelvények a Szt. John folyó vízgyűjtő-gazdálkodási tervéből

A tervezésnek a megvalósításhoz ill. végrehajtáshoz rendelkezésre álló anyagi eszközökre kell összpontosítani, azokkal összefüggésben és összhangban kell lenni. A tervezési rendszereknek meg kell tudni becsülni, hogy képesek-e teljesíteni a céljaikat. Az adott problémahelyzetekben és kultúrákban mutatkozó különbözőségek esetén a tervezési rendszereknek a helyi állapotokat kell tükrözniük. Minthogy a nemzetközi és nemzeti vízgyűjtők különféle illetékességű ill. fennhatóságú területen találhatók a stratégiai vízgazdálkodási terveknek megfelelően előkészítettnek kell lenniük, hogy lehetőleg a teljes vízgyűjtőt lefedjék. A fő funkció egy tárgyalási keretet megteremtése és összehangolt vízgazdálkodás a különféle fennhatóságok között. A stratégiai (vízgazdálkodási vagy interszektorális) terveknek jellemzőem magukba kell foglalni vagy azokban vissza kell tükröződni többek között az: o intézményi rendelkezéseknek, o a kapacitásnövelés tervezésének, o a társadalmi részvételnek, o a döntéshozatal átláthatóságának, o a legitimációnak, o a strukturális és nem strukturális intézkedéseknek, o a gazdasági szempontoknak és hatékonyságnak, valamint o az együttműködési készségnek. Hogy a tervezési gyakorlat minőségét és használhatóságát növeljük, a tervezési folyamatnak magába kell foglalni az összes résztvevőt és érdekeltségi csoportot lehetőleg közvetlenül. MONITORING ÉS KIÉRTÉKELÉS Az eredményes vízgyűjtő-gazdálkodás megbízható adatokat, információkat és tudást igényel, beleértve mindkét a felszíni és felszín alatti vizekre vonatkozó adatokat (mennyiség és minőség) és a társadalmi és gazdasági adatokat is. A vízgyűjtő-gazdálkodás kiemelkedő feladatai a lényeges adatok gyűjtése és feldolgozása, azokhoz történő egyszerű hozzáférhetőség és átfogó/széleskörű terjesztése biztosítása. Ahhoz, hogy az intézkedések fontosságát növelni tudjuk, az adatokat értelemmel bíró információba kell összesíteni, mint például a magassági pontok rendszere. A monitoring végrehajtása (jelentéskészítés, felülvizsgálat és kiértékelés) nagyon fontos a tervek megvalósításának előremozdításához. A monitoring és elemző módszereknek összhangban kell lenni a nemzeti és nemzetközi vízgyűjtők esetén. Az adatok és az ismeretek korlátlan cseréje az eredményes vízgyűjtőgazdálkodás és együttműködés előfeltétele mind nemzeti, mind nemzetközi szinten. A vízgyűjtő-gazdálkodás elősegítése érdekében új analitikai modellt kell kifejleszteni, amely egyesíti a társadalmi-gazdasági, politikai, intézményi és műszaki lehetőségeket. Az analitikai vagy elemző módszereknek: o a teljes vízgyűjtőre és minden jellemző hatására ki kell, hogy terjedjenek, o kifejezetten tekintettel kell lenni a társadalmi-gazdasági folyamatokra, melyek kihatnak a vízgyűjtőre, o meg kell jósolni az alternatív stratégiák társadalmi-gazdasági hatását, és o be kell mutatniuk a végeredményeket oly módon, hogy a lakosság megértse azokat. 2.7. ÖSSZEFOGLALÁS Miért is kell figyelmet fordítanunk a vízgyűjtő szintű vízgazdálkodásra? Manapság, amikor a világ nagy területein fennálló kritikus helyzet miatt a vízzel kapcsolatos problémák nemzetközi szinten is napirenden vannak, fel kell hívni a figyelmet arra, hogy bolygónk nagy folyói a szárazföldek területének több mint feléről gyűjti össze a vizeket. Tehát e vízfolyásokkal kapcsolatos folyamatok határozzák meg Földünk nagy területein a természet és a társadalom életkörülményeit. A világ nagy folyói közül több mint 200 nevezhető nemzetközi vízfolyásnak, tehát útja során egy vagy több alkalommal keresztez országhatárokat. Ezek a folyó menti országok különleges helyzetben vannak, mert egy 12