A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)
2. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Mrekva László, ADUKÖVIZIG: A vízgyűjtő-gazdálkodás nemzetközi tapasztalatai - szemelvények a Szt. John folyó vízgyűjtő-gazdálkodási tervéből
2.6.1. JAVASLATOK ÉS ÚTMUTATÁSOK A SIKERES ÉS FENNTARHATÓ VÍZGYŰJTŐGAZDÁLKODÁSHOZ 2.6.1.1. KULCS ÜZENET A fenntartható vízgyűjtő-gazdálkodás alapos tanulást, a vízrendszerek és belső összefüggéseik (felszíni és felszín alatti víz, elhasznált víz, mennyiség és minőség, természetes alkotóelemek) józan megítélését és hatékony irányítását követeli meg. A vízrendszereket tág környezet részeként kell tanulmányozni és irányítani, a társadalmi-gazdasági igényekkel és lehetőségekkel összefüggésben, elfogadva a politikai és kulturális összefüggéseket. A víz önmagát tekintve társadalmi, környezeti és gazdasági vagyonként fogható fel, mindhárom aspektust politikai diskurzusként kell felfogni. Ennek a diskurzusnak a helyi közösségek és a lakosság érdeklődését, azok megélhetőségére és környezetére vonatkozó valóságot kell tükrözni. A fenntartható vízgyűjtő-gazdálkodás célja biztosítani a vízgyűjtő fenntartható és multifunkcionális használatát. A lakosság és az ökoszisztéma alap vízszükségletét kell elsődlegesen kielégíteni. A létfontosságú ökológiai és fizikai folyamatokat kell védetté tenni. Ezen felül, több figyelmet kell szentelni a víztesteket (tavak, tengerek, tengerparti területek) érő hatásokra. A következő szempontokat döntő fontossággal kell a fenntartható vízgyűjtőgazdálkodás érdekében kihangsúlyoznunk: Általánosságban • irányítás és elkötelezettség, • helyi felhatalmazás és a döntéshozatalban való effektív társadalmi és érdekeltségi részvétel, • döntéshozatal a legalacsonyabb rendeltetési szinten, • kötelezettség vállalás a hosszú távú kapacitás tervezés érdekében, • tiszta, átlátszó eljárásmód, • a társadalmi szempontok és a gazdasági ösztönzők szerepének felismerése a vízigények kielégítése folyamán, • a vízgyűjtő-gazdálkodás finanszírozása, • a hidrológiai rendszerek dinamikus fenntartása, az áradások nem csak fájdalmat okozhatnak, de adott esetben életet is adnak, • a korábbi tapasztalatokból való tanulás. Intézmények • a helyi állapotokat tükröző intézmények, keretet biztosítva a konfliktus elkerülésre és kezelésre, • a nemzeti és nemzetközi körülmények változására érzékenyen reagáló és rugalmas vízjog, • egyértelmű rendelkezések és megfelelő pénzügyi források a nemzetközi vízgyűjtő szervezetek számára. Tervezés és végrehajtás • az egész vízgyűjtőre kiterjedő tervezés, • valószerű elképzelések, melyek a legjobb rendelkezésre álló tudáson és alkalmazható új ismereten alapulnak, • végrehajtáshoz elegendő politikai támogatottság és pénzügyi eszközök, • szükségletbecslés és igénygazdálkodás, Monitoring és kiértékelés • adathozzáférés, analitikai eszközök és információ, • előírásszerű kiértékelés, • kompliancia monitoring. 9