A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)
2. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Dr. Konecsny Károly, VITUKI KHT.: A felszíni lefolyás vizsgálata a Tisza vízgyűjtő kisvízfolyásain
magasság 52,4 mm, 48,4 mm, 44,4 mm. A nagy belvízhullámok éven belüli előfordulására jellemző, a februármárciusi maximum (21-21 %), de az is, hogy a február-május időszakban vonult le a belvízhullámok 62 %-a. Január, szeptember és október folyamán viszont a vizsgált időszakban nem alakult ki nagy belvízhullám. Leveleknél az 1 % valószínűségű belvízhullám tömege 4080 em 3 , aminek 69,6 mm lefolyási magasság felel meg (Konecsny 2003). Az 1970-2000 időszak évi közepes vízhozamok idősora itt is szignifikánsan csökkenő trendet jelez. 4.5 Szerencs Abaújszántó A Szerencs-patakon Abaújszántó szelvényre vonatkozóan vannak rendszeres és folyamatos vízrajzi észlelések 1968-tól, tehát mintegy három és fél évtizedes hosszúságú adatsorral rendelkezünk. A mederszelvényen átfolyó vizet a patak 155 km 2-es, jórészt középhegység jellegű, vízgyűjtőterületről gyűjti össze. A sokévi közepes vízhozam Abaújszántónál 0,444 m 3 /s. Az évi legnagyobb közepes vízhozam 1,08 m 3 /s (1980), a legkisebb 0,180 m 3 /s (1990) volt. A legnagyobb közepes havi vízhozam márciusban jellemző, 0,714 m 3 /s (Konecsny 2004). Az évi közepes vízhozam idősora csökkenő lineáris trendet mutat (13. ábra), ami nem meglepő, hiszen megegyezik a csapadéknál tapasztalt változási iránnyal. A csökkenés Abaújszántónál mintegy 0,2 m 3 /s, ami jelentős, ha figyelembe vesszük a 0,444 m 3 /s sokévi átlag értéket. 1968-1985 között hat alkalommal volt 0,6 m 3 /s feletti évi közepes vízhozam, 1986-2001 között egyszer sem fordult elő ilyen nagy közepes vízhozam. Az eddig észlelt legnagyobb vízhozam 20,3 m 3 /s (1977.I.) volt. Az eddig észlelt legkisebb vízhozam Abaújszántón 0,027 m 3 /s (1989.X.). Az évente és időszakonként levonuló vízmennyiség közepes évben 14 millió m 3 , nagyvízi évben (1980) 34 millió m 3 , kisvízi évben (1990) 5,7 millió m 3 . y = -0,0094x + 0,6099 0,0 0,2 0,4 0,6 0,8 1,0 1,2 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 Vízhozam (m3/s) 13. ábra: Az évi közép vízhozamok alakulása Szerencs-patak Abaújszántó (1970-2000) A legnagyobb tetőző vízhozamú 1977 januári árhullám idején (30-31-én) 44 óra alatt 0,96 millió m 3 víztömeg vonult le, ami 6,2 mm lefolyási magasságnak felel meg. Ha a megelőző kisebb, de tartósabb árhullámot is beleszámítjuk, akkor 5 nap alatt (január 26-31), 2,06 millió m 3 volt a levonult víztömeg, ami 13,3 mm lefolyásnak felel meg. Az árvizek várható időpontja kora tavasz, a kis vizeké az ősz és a tél. A kisvizek a nyári és őszi időszakban gyakoriak, a vízhozamok a Szerencs-patak esetében sokévi átlagnál 16-szor, kisebb lehet, mint a sokévi átlag, de ennek ellenére az észlelési időszakban a Szerencs nem száradt ki egyszer sem. 4.6 Berettyó Márkaszék/Marca A vízgyűjtő hidrológiai vizsgálatának céljából fel lehetett használni, a hidrológiai és meteorológiai adatokat, a vízhozamokra, csapadékokra és léghőmérsékletre vonatkozóan, az állami vízrajzi és meteorológiai hálózattól származó 1970-2000 időszakra vonatkozó egységes és ellenőrzött adatokat, a szakirodalomban fellelhető előző időszakokban képződött adatbázisok adatait. A Berettyó romániai vízgyűjtőterületén lévő 3 törzs vízrajzi állomás közzé tartozik Márkaszék/Marca állomás is. Itt 1952-től állnak rendelkezésre vízhozam adatsorok.
