A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)
2. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Horváth Gábor - Vácz Sándor, FETIKÖVIZIG: A Nyírség vízpótlása
• A környezet adta domborzati lehetőségek maximális felhasználásával maximális feltöltés biztosítása; • A természetvédelmi igényeknek megfel elve nem a lehetséges maximális, hanem alacsonyabb szinteken kell tározni-elönteni Lónyay torkolati árvízkapu a legmesszemenőkig igényli ezt! zelvény csak a Kállay ff-ra készült. Itt a Harangodi tározónál, mint a legnagyobb te nem lehet feltölteni (csak a 80 %-os és st tervezett elzárás megvalósulna. Ha nem lehet iatti leürítés) az Orosi l „meg • a te kategz alább A két változat közül ez utóbbi lett elfogatva. A vízjárást a mindenkori lefolyás nyújtotta lehetőségét kihasználva lehet befolyásolni az elzáró műtárgy kezelésével. M egállapítások • Az 50 és 10 % esetében egyes esetek kivételével nincs vízkészletprobléma-hiány (ekkor is csak részleges, nem teljes hiányról van szó). A 10 %-osnál már belvízi tározásra van szükség, s erre mindegyik vízvisszatartási hely felhasználható. A • 80 %-nál már mindenütt jelentős hiány van. • Több helyen az igény nagyobb, mint a készlet. Ezekben az esetekben a készlet a korlát, s van, ahol semmit sem adunk tovább a vízfolyáson lefelé. Ilyen helyek a csatornák felső végei, esetleg középső szakaszai a vízgyűjtőterület nagyságától függően, • Hidrológiai hossz-s igénylőnél összegződik a hiány, mely ≈ 1 millió m3, vagyis szin den mo a ttól kisebb valószínűségű esetben), ha fölötte min feltölteni, nem lehet leadni vizet az őszi le ü rítéskor (a lehalászás m t ározórendszernek A vízhiányok kiküszöbölésére az alábbi megoldások lehetségesek: • A már meglevő előnyt élvez (a Harangodi tározó), • Előnyt élveznek a kiemelten védett területek (Mohostó, Nyárjas nádas) • Nem d omborzati adottságok szerinti maximumok, hanem az előzetes természetvédelmi feltárásná adott” vízigények figyelembe vétele, rületek természetvédelmi fontosság szerinti sorolásának figyelembevétele. A területek négy óriába lettek besorolva, s a vízellátás a kategorizálás sorrendjében történhet. A kategóriák a iak: 1. kategória: Kiemelt jelentőségű természetvédelmi célú vízkormányzást igénylő területek. Ide tartozik az összes, jelenleg is védett terület, vagy amelyek védett területek közvetlen szomszédságában vannak, arra közvetlenül hatnak, ahol a védetté nyilvánítás folyamatban van. 2. kategória: Elsődlegesen természetvédelmi célú vízkormányzást igénylő területek. Ide tartoznak a jobb állapotú, de kiemelkedő értéket nem tartalmazó rétek, mocsarak, lápi, vagy szikes j ellegű területek. 3 . kategória: Természetvédelmi vízkormányzás szempontjából másodlagos jelentőségű területek. I de tartoznak a leromlott állapotú mocsarak és jellegtelen, gyomos rétek, vagy azok a kijelölések, ahol a természeti területek aránya csekély. 4 . kategória: Természetvédelmi szempontból értéktelen területek. Ezeken a területeken természetvédelmi szempontból bármilyen típusú tározás elfogadható. • a Harangodi tározó fölötti szakaszokon csak az 1. kategóriás területek élveznek elsőbb csak a Harangodi tározó feltöltése után (vagy ha nyilvánvaló a vízhozamok miatt a fel séget, a többiek tölthetőség) kerülnek • a Harang összehangolva a razabb időszakokban- a talajvízből származó ozzáfolyás adja a vízkészletek döntő részét. A megemelkedett talajvízszintek egy idő után elérhetik a zárt katlanok, folyástalan területek fenékszintjét, s ott vízállások alakulhatnak ki. A megemelkedett talajvízszintek, a nagyobb nyíltvízfelületek hatására a párolgás megnövekszik, a mikroklíma megváltozik, s létrejön egy új egyensúlyi állapot. Ez a folyamat természetesen lassan, hosszú idő alatt fog lejátszódni, s csak a lefolyás fog változni minden esetben, szinte azonnal az elzárások megépítése és beüzemelése után. betározásra, odi (és majd az Orosi) tározó ne éves, hanem többéves üzemű legyen, rendszereket, • a Mohostó és Nádas-nyárjas vízellátása érdekében új nyomvonalon átfolyásos megoldás A vízvisszatartások várható hatása a terület általános vízgazdálkodására A vízvisszatartások –minél több valósul meg belőlük, annál nagyobb mértékben- módosítják a vízgyűjtő lefolyási viszonyait. Egyre kevesebb víz jut a felszínről a csatornák alsóbb szakaszaira. Várható a talajvízszintek megemelkedése is. A megemelkedett talajvízszintek növelik a vízvisszatartások alatti csatornaszakaszokban a víz mennyiségét, hiszen a Nyírségben –különösen a nyári-őszi szá h le 9
