A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)
2. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Horváth Gábor - Vácz Sándor, FETIKÖVIZIG: A Nyírség vízpótlása
érdekeltek összehívását olyan célból, hogy a Nyírségből érkező vizek összegyűjtésére létesítsenek egy főcsatornát. Bár a nyírségi gazdák nem támogatták a főcsatorna létesítését, az 1860-as években a kormány is foglalkozott a kérdéssel. Megtervezték a Berkesztől - Gáváig húzódó medret és elkezdték a kivitelezést. Ezzel megindult a Nyírség mérnöki szabályozása. Az 1863. évi aszály i dején a munka félbemaradt, de a 70-es évek csapadékossága at és a folyások vizét összegyűjtő főcsatornát, amely Berkesztől indul és Vencsellőnél nyíltan torkollik a Tiszába. tott. A szabályozás eredményeképpen a Lónyay-főcsatornába délről hat nagyobb és több kisebb ó (Kisszék-Hosszúháti ), Nyírteleki-tó, Kállósemjéni Nagy Mohos-tó, Ököri-tó, Nagy Fertő, Nyíregyháza Sós-tó. lt. Mélysége maximálisan 250 cm, nagyobbrészt ingóláp borítja, sapadékszegény években sem szárad ki. .2. A vízgyűjtő természeti jellemzői .2.1. Földrajzi jellemzők rülete a Nyírség északi részén helyezkedik el, és ennek vizeit vezeti le. Egészen kis sabb és legalacsonyabb pontja özötti különbség 90 m, a terepesésre a 0,2 % és 3,8 % közötti értékek a jellemzőek. lt a viharos Északi szeleknek, a megőrzésben pedig a sításnak. A szelek hatására a buckasorok iránya É-D-i. ípusra) osztható. A Nyírség mint középtáj, a ízgyűjtő csaknem teljes területét lefedi és több kistájra oszlik. Ezek : szös Nyírség írség ekvő területek réti talaja. Helyenként réti csernozjom, lápos sz, de ez csak a mélyebb szintekben maradt meg a homok ráfúvódása l sem található lösz. tát, az E-Misszió egyesület külön készített tanulmánya tartalmazza, elyet terjedelme miatt itt nem ismertetünk. továbbfolytatásra kényszerítette az érdekelteket. Ilyen előzmények után alakult meg 1879. március 12-én, a Nyírvíz Szabályozó Társulat, elkészült a Nyírség szabályozásának terve, melyet a Közlekedési Minisztérium felülvizsgált és jóváhagyott. A terv tartalmazza a völgyeken végighúzódó főfolyásokat, a mellékvölgyekből, öblökből, laposokból a főfolyásig vezető csatornák fő A mai Lónyay-főcsatorna 1882-ben készült el, majd 3 évre rá a főfolyások, 750 km hosszban. A csatornák építése egészen 1939-ig tar csatorna torkollik. A nagyarányú lecsapoló munkák eredményeképpen az állóvizekben gazdag Nyírség területén csak néhány viszonylagosan állandó jellegű tó maradt (a később a FETIVIZIG által épített tározókon kívül), azonban aszályosabb években ezek közül is többet a kiszáradás fenyeget : Nagy-Vadas tó, Nagy Szik-tó, Szelkó-t tó A jelenleg víztározóként működő Vajai-tó természetvédelmi terület. A csatornahálózat megépítése előtt jóval nagyobb volt, medencéje folyóvízi erózió eredménye. Csinádi Gerő pollenvizsgálatai szerint a tómedence a würm második interstadiálisában már megvo c 1 1 A Lónyay-főcsatorna vízgyűjtőte része a Tisza árteréhez tartozik. A vízgyűjtő, homokbuckás felszínének arculata környezetéhez, az Alföld rónaságaihoz képest kiemelkedett és felszínének arculata sok vonásában változatosabb. A terület K-i és D-i részét vastag futóhomok-takaró borítja. Itt van az egész Alföld legmagasabb kiemelkedése, a Hoportyó (183 m). Innen a terep fokozatosan észak felé lejt egészen a Lónyay-főcsatornáig, ahol 95-100 m-es szintek dominálnak. A vízgyűjtő legmaga k A Nyírség felszínének alakításában jelentős szerepe vo fá A vízgyűjtő terület domborzatilag több kisebb földrajzi tájegységre (tájt v • Nyugati vagy Lö • Közép-Nyírség • Északkelet-Ny • Dél-Ny írség 1 .2.2. Talajadottságok A Nyírségi homokhát jellemző talajtakarója: a Ramann-féle- és a kovárványos barna erdőtalaj, a savanyú futóhomok-, humuszos homoktalaja és a mélyebben f ré ti-, szolonyeces réti- és szoloncsák talaj is előfordul. A Nyírségi homokvidék az ország legnagyobb összefüggő homokterülete. A talajképző kőzet a homok, amelynek uralkodó szemcsenagysága: 0,1 mm vagy ez alatti a többi területen ennél durvább: 0,1-0,2 mm, ezáltal kolloidokban szegény. Az altalaj rétegzett és mélyebben durvább szemcsenagyságú. A laposokban a talajképző kőzet: iszapos, kissé agyagos homok. Az altalaj mindig durvább szemű éles homok. A kutatások bebizonyították, hogy a Nyírség területére a pleisztocénban hullott ugyan lö m iatt. A felszínen seho 1 .2.3. Élővilág A terület növény-és állatvilágának korábbi és jelenlegi állapotát és jellemzőit, a változásokat és azok okait, a vízgazdálkodás-élővilág változását, kapcsola m 4
