A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)

2. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Fehér Ferenc, VTOSZ: Az EU-s pályázatok csapdái a területi vízgazdálkodásban

4. A nemzeti támogatások lehetőségei A területi vízgazdálkodás egyes feladatainak nemzeti támogatását a mezőgazdasági kormányzat előzetesen deklarálta. Az volt az elképzelés, hogy minden olyan feladatot, amelyet az Európai Unió nem támogat, de végrehajtása szükséges, nemzeti forrásból támogatnak. A közcélú vízgazdálkodási feladatok közül az üzemeltetési és fenntartási munkák ilyenek. A legszükségesebb üzemeltetési és fenntartási feladatok a 38 ezer km közcélú művön évente mintegy 4 milliárd forint költséget tesznek ki. Az államnak ebből 50 %-át, azaz mintegy 2 milliárd forintot kellene viselnie. Amennyiben ezt a támogatást nem vállalja, valamennyi közcélú feladatot az érdekelteknek kellene finanszírozni és ekkora forrás nem áll rendelkezésre. Ez viszont fenntartási és üzemeltetési feladatok elmaradásával, végső soron a közcélú művek (belvízcsatornák, szivattyútelepek, kisvízfolyások) állapotának gyors ütemű romlásával, a védelmi képesség rohamos csökkenésével jár együtt. Be kellene fejezni azokat a rekonstrukciós munkákat, amelyeket a vízügyi igazgatóságoktól átvett műveken kezdtek meg a vízitársulatok. Az akkori ígéret szerint ez 100 %-os állami finanszírozással valósul meg. A rekonstrukciós munkák elkezdődtek, számos művön be is fejeződtek. Nagy számban vannak azonban olyan művek, ahol a rekonstrukció el sem kezdődött. Ez a helyzet a mezőgazdasági kormányzat és a vízitársulatok között jelentős konfliktus forrása lehet. Sajnos az is előfordulhat, hogy ezeket, az egyébként vízgazdálkodási szempontból jelentős műveket nem lehet rendbe tenni, sőt gazdátlanná is válhatnak! Nemzeti forrásból kellene finanszírozni a szivattyútelepi rekonstrukciós munkákat és a védelmi eszközök beszerzésének támogatását. Sajnos azonban ezeknek a feladatoknak a támogatására még ígéret sincs. A mezőgazdasági kormányzat magára vállalta a vízügyi igazgatóságoktól átvett szivattyútelepek üzemeltetésének költségeit. Erre 2004-ben még volt (igaz nem elegendő) forrás, 2005-ben viszont nem látszik szabad keret ezeknek a feladatoknak a finanszírozására. További problémát vet fel a védekezés kérdése. A 2005. évi belvízvédekezés vízitársulati feladatai mintegy 500 millió forintot tesznek ki. Ezt nem támogatni kellene, hanem 100 %-osan az államnak kellene viselnie a költségeket. A dolgozat írásakor még nagy viták vannak a védekezés költségeinek finanszírozásáról, illetve azoknak a kereteknek a visszapótlásáról, amelyek terhére az eddigi védelmi munkák finanszírozása történt. 5. Európai Uniós pályázatok Az Európai Unió által támogatott operatív programok előkészítése során az volt az elképzelés, hogy a fejlesztési és rekonstrukciós munkákat Uniós forrásokból támogatják. Ezek ugyanis olyan célkitűzések, amelyeket az EU elismer és támogat. A területi vízgazdálkodás támogatását egy átfogó mezőgazdasági programba, az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programba (AVOP) építették be. A „Mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése” intézkedésben három vízgazdálkodási célt jelöltek ki: • a mezőgazdasági vízhasznosítás, • a vízrendezés és • a melioráció támogatását. A támogatás mértéke 75 % és az operatív programokra előírt pályázatoknak megfelelően magyar nyelven, hazai elbírálással lehet pályázni. Az Európai Uniós pályázatok megalapozása, megírása sok tekintetben eltér a korábbi, az agrártámogatásokhoz beadott pályázatoktól. Az erre való felkészülés nem sikerült jól, hiszen azt a gondolkodásmódot, a háttéranyagok elkészítésének módját és a pályázati formát, ami a sikeres pályázathoz kell, nem sikerült időben megismertetni, megtanítani, ezért a pályázók nehéz helyzetben vannak. A pályázatírásra az érdemi felkészítés egy év késéssel kezdődhet el, és ez félő, hogy behozhatatlan hátrányokat okoz. Növeli a nehézségeket az, hogy az operatív programokból pályázattal elnyert források mindig utófinanszírozással kerülnek a beruházóhoz. Az egyes mérföldkövekhez tartozó elszámolás (amelyet követően a beruházó az addigi elszámolható költségek 75 %-át visszakapja) nehézkes, a kifizetés elhúzódik, ezért a beruházás finanszírozása jelentős terheket ró a beruházóra. Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programból kollektív beruházásokat lehet finanszírozni. A vízgazdálkodás keretében támogatható beruházások: 3