A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)

2. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Szabó Miklós - Tóth Roland, FETIKÖVIZIG: A belterületi belvízvédekezéssel kapcsolatos feladatok

3 b) Önkormányzati feladatok: A helyi önkormányzatok vízkár-elhárítási feladatait a Vgtv. 16.§ (4) bekezdés, 17.§ és a 232/1996. (XII.26) Kormányrendelet tartalmazza. Az Ötv. 8.§ (1) bekezdése - többek között - a települési önkormányzatok feladatává teszi a vízrendezést és a csapadékelvezetést. A Vgtv. 4.§ (1) bekezdés f. pontja a helyi vízrendezést és vízkárelhárítást, valamint az árvíz és belvízmentesítéssel járó települési önkormányzati feladatokat határozza meg. Ezek a települési vízkárok okaira figyelemmel a megelőző műszaki beavatkozások, fejlesztések megvalósítását, vízelvezető rendszerek kiépítését, a befogadók, a belvízcsatornák mederrendszerét, védelmi tervek elkészítését, azaz a vízkárok megelőzését szolgálják. Az ezzel járó – az önkormányzati tulajdonra, annak fenntartására is figyelemmel – a konkrét faladatokat a Vgtv. 7.§ (3) és (4) bekezdése, valamint 16.§ (4) bekezdése határozza meg. Önkormányzatok, vízgazdálkodási társulatok feladatai: - védművek, berendezések, eszközök, felszerelések karbantartása, - védekezési tervek és nyilvántartások elkészítése, - saját védelmi szervezetek megszervezése és felkészítése, - az előbbiek rendszeres, évenkénti felülvizsgálata, - védekezési gyakorlatok tartása. A településeken jelentkező károk nagysága nagymértékben csökkenthető, ha az önkormányzatok a helyi vízkár megelőzéséhez szükséges beavatkozásokat - a belterület vízrendezését - tudatosan megvalósítják. Az önkormányzat képviselőtestülete - ismerve a település vízkár problémáit - hivatott döntést hozni a szükséges vízrendezési beruházásokról, ehhez biztosítani a pénzügyi-gazdasági alapot, gondoskodni az elkészült művek fenntartásáról, üzemeltetéséről. Sajnos az önkormányzatok többsége a beruházáshoz szükséges önerőt nem képes biztosítani, a pályázati források is szűkösek. 4. A település helyi vízkár-elhárítási feladatai A helyi vízkárelhárítás feladatai három fő szakaszra oszthatók • Felkészülés a védekezésre • A védekezés • A védekezés megszűnését követő intézkedések 5. Felkészülés a védekezésre 5.1. Védekezési tervek A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII törvény 45.§-a (8.) bekezdésének a. pontjában kapott felhatalmazás alapján, összhangban a 232/1996. (XII.26) Kormányrendeletben foglaltakkal, a 10/1997 (VII.17) KHVM sz. rendelet szerint az önkormányzatok kötelesek a helyi ár-, belvízvédelmi faladatok ellátására védelmi tervet készíteni. Az önkormányzatoknak és a vízitársulatoknak a KÖVÍZIG védekezési terveihez kapcsolódva kell elkészíteniük a védekezési tervüket. Az önkormányzatoknak árvízvédekezési tervet a település fővédvonallal nem védett szakaszára (magaspartok, hullámtéri településrészek), belvízvédelmi tervet a KÖVÍZIG kezelésű csatornákba torkolló belvízcsatornák településre eső vízgyűjtő területére kell megvalósítani. A védekezési tervnek tartalmaznia kell mindazokat a nyilvántartásokat, adatokat, melyek az eredményes védekezéshez szükségesek. A terv részei: részletes műszaki leírás, áttekintő és részletes helyszínrajz, csatornák hossz-szelvénye és jellemző keresztszelvényei, szivattyúzási lehetőségek és üzemelési leírása, védelmi napló, mozgósítási terv, egyéb segédletek. A védekezési terveket a helyi önkormányzatok esetében a polgármester hagyja jóvá. Az önkormányzatok védekezési terveik egy példányát a polgármesteri hivatalban helyezik el. A védekezést megelőző felkészülési időszakban a helyi vízkárelhárítási feladatok zavartalan ellátásához is szükséges a védekezési tervek elkészítése, illetve rendszeres aktualizálása. A területileg illetékes vízügyi igazgatóság az önkormányzatok védekezési terveinek elkészítéséhez: • szolgáltatja a befogadó állami főmű műszaki alapadatait • véleményezi az elkészített védekezési tervet • közreműködik az önkormányzati művek felülvizsgálatában