A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)

2. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Szabó Miklós - Tóth Roland, FETIKÖVIZIG: A belterületi belvízvédekezéssel kapcsolatos feladatok

Belterületi belvízvédekezéssel kapcsolatos feladatok Szabó Miklós, Tóth Roland Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Kulcsszavak: vízkárelhárítás, védelmi terv, felkészülés a védekezésre, védekezés utáni feladatok 1. A vízkárelhárításról általában Magyarország természetföldrajzi helyzete, fekvése, éghajlata, domborzati, földtani és talajtani adottságai, vízrajzi jellemzői szükségessé teszik a vízgazdálkodás és a vele összefüggő tevékenységek folyamatos végzését és szabályozását. A vízzel való gazdálkodás egyrészt a víz felhasználásának, felhasználhatóságának biztosításában, a vízigények kielégítésében, másrészt a károsan sok, vagy károsan kevés víz elleni védelemben és védekezésben, azaz a vízkárelhárításban jelentkezik. A több éven át tartó csapadékszegény időjárást 1996-tól kifejezetten csapadékos időszak váltotta fel. 1999-ben rendkívüli belvízhelyzet is előállt. A települések önkormányzatai csak ekkor szembesültek igazán a belterületi vízrendezés- és csapadékvíz-elvezetés problémájával. Az egyre sűrűbben előforduló víz okozta károk a települések vízrendezési problémáira, a vízkár-elhárítási feladatokra és a védekezők munkájára irányították (a médián keresztül) az ország figyelmét. A vizek kártételei elleni védelem és védekezés két szakaszra tagolható. • Megelőző jellegű beavatkozások és a felkészülés, amely a mederből kilépő vizekre, vagy belvizekre figyelemmel az elönthető területeket, mint a vizekkel veszélyeztetett térségeket árvíz- és belvízvédelmi művek létesítésével és fenntartásával mentesíti az elöntésektől, illetve a belvizek kialakulásától. • Másfelől az operatív védekezési feladatokra történő felkészülésre (védelmi tervek elkészítése, védelmi szervezetek felkészítése, információs rendszer kialakítása, védelmi felszerelések, műtárgyak karbantartása, építése, és ellenőrzése). A felkészülés és a védekezés - törvényi szabályozás alapján – a művek kezelőinek, azaz: • az állam, • a vízgazdálkodási társulatok • az önkormányzatok, • illetve a gazdák feladata. 2. A vízkár elleni védekezés szabályozása A vízkárelhárítással kapcsolatban az alábbi jogszabályok adnak útmutatást: • A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. Törvény (Vgtv.) • A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény (Ötv.) • A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet (Hkr.) • A vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló 232/1996. (XII.26.) Kormányrendelet (Vhr.) A törvényi háttérben foglaltak alapján a vízügyi több kiadványt, prospektust adott ki, amelyek alapján az érdekeltek tájékoztatást kaptak feladataikról, 3. A feladatok megosztása az állam és az önkormányzatok között a) Állami feladatok: A vízkárelhárítással kapcsolatos alapvédettség biztosítása állami kötelezettség, így a több önkormányzat területét védő árvízvédelmi fővédvonalakon a vizek kártételei elleni védelem teendőit és a védekezést a vízügyi szervek látják el. A vízügyi igazgatási szervezet feladata - a mezőgazdasági vízgazdálkodási célokat szolgáló vízilétesítmények kivételével - a folyók vízkárelhárítási célú szabályozása, a kettőnél több települést szolgáló vízkárelhárítási létesítmények - az árvízvédelmi fővédvonalak, vízkárelhárítási célú tározók, belvízvédelmi főművek építése, ezek, valamint az állam kizárólagos tulajdonában lévő védművek fenntartása és fejlesztése, továbbá azokon a védekezés ellátása. A Felső-Tisza-vidéki Környezettvédelmi és Vízügyi Igazgatóság területe 12 belvízvédelmi szakaszra van felosztva az alábbiak szerint (1.ábra)