A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)

2. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Fehér Ferenc, VTOSZ: Belterületi vízrendezési problémák

b) a kisebb vízfolyásokat, ameddig azok a település közigazgatási területét el nem hagyják…. ….a közigazgatási területükön lévő természetes állóvizeket (tavak, holtágak)…; • a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény: „A települési önkormányzat feladata:…a helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, árvíz- és belvízelvezetés.” • a vizek és közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII.6.) Korm. rendelet: „A települési vízrendezési feladatok körében a fenntartó a) a természetes vízfolyások és belvízcsatornák, b) a nyílt csapadékvíz elvezető csatornák, árkok, c) a zárt rendszerű csapadékvíz-csatornák, d) a tározók, záportározók, szivattyútelepek és egyéb műtárgyak fenntartásával gondoskodik arról, hogy azok az önkormányzat jogszabályban meghatározott, a helyi vízkár-elhárítási és vízrendezési feladatainak ellátása során a tervezett funkció ellátására alkalmasak legyenek.” „A fenntartási feladatok során….gondoskodni kell különösen a) vízfolyás- és csatornamedrek vízszállító képességének megtartásáról (így például kaszálás, iszapolás); b) az elfajult medrek helyreállításáról; c) a töltések, burkolatok helyreállításáról, gyepfelület pótlásáról; d) kapubejáró alatti csőátereszek tisztán tartásáról; e) a tározótér feliszapolódásának eltávolításáról.” Látható, hogy a jogszabályok szinte minden feladatot a települési önkormányzatok hatáskörébe adnak, azonban ezek megoldásához nagyon szűkösek a források. Legtöbb veszélyeztetett település forráshiányos, vagy legalább is vízrendezési feladatokra nincs pénze. Központi forrásból, a Belügyminisztériumtól pályázat útján nyerhetnek el támogatást a települések, azonban sem az évenként rendelkezésre álló forrás nagysága (3-4 milliárd forint), sem a támogatást elnyert önkormányzatok száma (5-10 település évente) nem bíztat gyors megoldással. A víziközmű társulatok ugyan átalakulhatnak belterületi vízrendezési társulattá és végezhetnek települési vízrendezési munkát, azonban a rendelkezésre álló lakossági forrás ehhez kevés. A decentralizált források sem nyújtanak az ilyen fejlesztésekhez kellő támogatást. Nyilvánvaló, hogy a helyzet újraértékelése, és teljesen más alapokon történő kezelése, kitörési pont találása adhat csak megfelelő megoldást. 3. Szakmai feladatok belterületeken Az önkormányzatok belterületi vízrendezési szakmai feladatai összetettek. Foglalkozniuk kell • a belterületet keresztező, azon átfolyó vagy azt érintő saját tulajdonú vagy közcélú vízfolyással, csatornával (különösen, ha a közcélú mű önkormányzati tulajdonban van), • meg kell oldani a belterületi csapadékvíz összegyűjtését és elvezetését, • foglalkozni kell a belterületen lévő állóvizekkel (legtöbbször felhagyott kubikgödrök vagy bányagödrök, amelyek vagy eredeti állapotukban vannak vagy jóléti- / horgásztóvá alakították őket), • meg kell oldaniuk a belterület lokalizációját, azaz a külterületről érkező vizek kizárását és/vagy rendezett elvezetését, • fenn kell tartani a belterületi vízelvezető műveket, • el kell látniuk a jelentkező védelmi feladatokat, védelmi tervvel kell rendelkezniük. A felsorolásból is látszik, hogy a feladatok nagyon sokrétűek. Ezeknek a feladatoknak az ellátásához nem csak hogy kellő forrás nem áll rendelkezésre, de megfelelő szakemberük sincs az önkormányzatoknak. A településeken jelentkező műszaki hatósági munka döntően építéshatósági tevékenység magasépítési létesítményekre (a települések épületeire) vonatkozóan. Mélyépítési, vízépítési szakembert a legtöbb önkormányzat nem tud foglalkoztatni, így mind a problémák, mind a lehetséges megoldások szakmai feldolgozása is nehéz a települési vezetők számára. A következőkben tekintsük át az egyes szakmai feladatokat részletesebben. 2