A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)

1. szekció: TELEPÜLÉSI VÍZGAZDÁLKODÁS - Virág Margit, Lakatos Attila, VIZITERV Consult Kft., Dr. Szűcs Péter, ME Hidrogeológiai - Mérnökgeológiai Tsz: Lokális vízföldtani modellek a Nyírség területén

vízszintek adatai alapján a negyedkor felső tagozatára szűrőzött kutak vízszintje a területen szintén 150-145 m.Bf volt, a középső rétegcsoport esetében (+40 és +76 m.Bf között szűrőzött kutak adati alapján) a nyomásszint 145-140 m.Bf között változott. A vizsgált időpontbeli vízszintek a létesítés kori adatokhoz képest mindenütt süllyedést mutattak. A vízbázis környezetében levő kutak adatai alapján a vízvezető rétegek elhelyezkedése és hidraulikai paraméterei jól ismertek. Négy jól elkülöníthető negyedkori vízadó réteg mutatkozik meg a vízmű kútjai alatt, oldalirányban folytonosak. A FETIVIZIG megállapítása szerint az egyes vízadók igen homogének vízvezetőképességüket illetőleg. Ezek közül a felső a talajvíztartó, amelyet a vízmű kútjai nem termelnek. Ezt a réteget az első rétegvíz-tartótól (a második vízadótól) egy 10-20 méteres szemipermeábilis réteg választja el. A következő, mélyebb vízadó feletti agyagosabb réteg jobban kifejlett, vastagsága 25-40 méteres (helyenként homoklencsékkel tagolt). A két legalsó vastag homokréteg között szintén megjelenik egy vékony féligáteresztő képződmény, ez azonban az egymásrahatás-vizsgálatok alapján nem gátolta a kutak interferenciáját, így ez két alsó valódi vízadó réteg inkább együtt kezelendő. Az alsó-pleisztocén rétegvíz izotóp összetétel alapján számított kora Nyírbátornál a különböző szerzők (Deák J, Marton L.) szerint 8.500 - 11.500 év. Vízföldtani modellezés A vízbázis és közvetlen környezetének modellezése a peremfeltételek megadása szempontjából problematikus, mivel a kivágat nem feleltethető meg reális hidrogeológiai határfeltételeknek, vízválasztóknak. A teljes modell területen intenzív lefelé mutató áramlás történik, emellett DNy felől a felszín közeli részen oldalirányú hozzáfolyás valószínűsíthető. ÉNy és ÉK felé pedig kismértékű elfolyás. A felső- és alsó-pleisztocén rétegekre vonatkozó természetes állapotbeli vízszinttérképek (3-4. sz. ábra) alapján látható, hogy az oldalirányú vízmozgás a rétegekben lefelé haladva pontosan Nyírbátor térségében változik meg, itt csúcsosodnak a szintvonalak és válnak el az ÉK ill. ÉNy felé tartó áramlási pályák. Ugyanez látható a hidrodinamikai hossz-szelvényen (5. sz. ábra). Az előzetes modellezés során az egyik változatban a legfelső talajvíztartó réteg, ill. a legalsó feküagyag vízszintjét vettük fix határfeltételnek, a másik változatban a rétegek oldalsó felületére adtuk meg az azonos határfeltételt. Ez utóbbi változatban a felső réteg értelemszerűen csapadék utánpótlódást is kapott. Azonos modellfelépítés és különböző határfeltétel-típus mellett két változatot készítettünk a modellezés folyamán. Sem a felső-alsó és az oldalsó rétegek határfeltételeinek különböző kombinációi, sem pedig egyéb határfeltétel (GHB) nem vezetett a két eredeti változatnál jobb eredményre, viszont magyarázatuk minden esetben nehézkes lett volna. Az első modell változat esetében (fix felső és alsó vízszint-határ) az áramvonalak a kiindulási szinttől függően 15-35 év alatt érték el a talajvízszintet. Ebben a modellben a kialakuló vízszintek és depressziók a megfigyelt értékeket igen jól közelítették. A vízrészecskék ilyetén gyors lefutása és kis oldalsó depressziója előfordulhat a nyírségi leáramlásos területeken, ez esetben azonban önmagában nem fogadható el, viszont mindenképpen a kutak közvetlen környékének kiemelt szerepére hívja fel a figyelmet. A második változat (oldalsó peremfeltétel) esetében az áramvonalak horizontális szétterjedése érthetően jóval jelentősebb volt. A depresszió ugyanakkor természetesen felfelé is terjedt. Ez esetben is azt találtuk, hogy a sekélyebb kutak esetében 50 éven belül a felszínig hatolnak az áramvonalak, míg az alsó vízadó jóval védettebbnek bizonyult. Az áramvonalak valószerűbb lefutása mellett viszont az észlelt vízszintekhez képest jelentős depresszió jelentkezett 11