A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)

1. szekció: TELEPÜLÉSI VÍZGAZDÁLKODÁS - Virág Margit, Lakatos Attila, VIZITERV Consult Kft., Dr. Szűcs Péter, ME Hidrogeológiai - Mérnökgeológiai Tsz: Lokális vízföldtani modellek a Nyírség területén

szituáció nem mindig ad megfelelő kész megoldást, hatványozottan vonatkozik ez az egyes lokális vízbázisok modellezésére. Sokéves tapasztalat alapján megállapítható, hogy az egyes modellrétegek határainak megvonásához nem elegendő a rendelkező álló földtani információk összegyűjtése, rendszerezése. Markáns réteghatárok, vízzáró határolás hiányában főként az összlet felső részén nincsenek jól elkülöníthető szintek, az alsó pleisztocén összlet jó vízadó képződményei és jelentős vastagsága révén azonban regionális léptékben is jól követhetőek. A hidraulikai viszonyok és a vízminőségi jellemzők összevetésével lehet a rétegfelosztást eredményesen elvégezni. Ami a peremfeltételek helyes megválasztását illeti, elsősorban azt kell szem előtt tartanunk, hogy ezzel adjuk meg, hogy mi a hatása a modellezésből kihagyott területnek. Vízzáró határolás hiányában a felszíni vizek vízszintjei sem tekinthetők minden esetben adott nyomású peremnek. Többszintes rétegzett rendszer esetében problémát jelenthet, hogy a lehatárolás nem minden modell rétegre vonatkoztatható. Mindenesetre már ebben a fázisban el kell kerülni, hogy a számítás során feltételezett az ismerthez képest eltérő állapot visszahasson a peremre (Simonffy, 1995). A Nyírség mint nagy földtani és vízföldtani egység regionális modellezésével megismerve a vízgyűjtőhatárokat, lenne kívánatos a lokális modellezéseket elvégezni, oly formán, hogy az egyes kivágatok peremein levő nyomások a regionális modellből állnának rendelkezésre. A működő regionális modellek iránti igény szükségszerű. Hiszen okszerű vízkészlet gazdálkodás az EU vízkeret irányelvben foglaltaknak való megfelelés és az előírások betartása mind mennyiségi, mind pedig minőségi szempontból nézve hidraulikai és transzport modellezés nélkül elképzelhetetlen. A Nyírség modellezésével az elmúlt időszak folyamán a VITUKI, majd ezt követően a Völgyesi Mérnökiroda Kft. (2004) foglalkozott. Ez utóbbi egy előkészítő tanulmány (Marton, Szanyi 2004) alapján került kimunkálásra, melyben megtörtént a Nyírség területi lehatárolása, elemezték a Nyírség domborzatának kialakulását a hegységszerkezeti és földtani fejlődéstörténeti kérdéseket stb. A Nyírség esetében is felmerül az országhatárral osztottság problémaköre (J.Virág, 1998) Ennek megoldása a hazai ismeretek tovább pontosításán túlmenően a külföldi partner intézményekkel való összefogást és hatékony határvízi vízügyi együttműködést igényel. Példaként mutatjuk be a nemrég befejezett Szamos allúvium modell (Lénárt, Szűcs, Mikó at al. 2004) területét, melynek modellezésére a nemzetközi (magyar-román-belga) NATO SQUASH Projekt (Lénárt at al. 2003) keretében került sor. E modell területi kiterjedésének köszönhetően lehetővé vált a természetes modell határok minél reálisabb figyelembevétele. 6. sz. ábra A felső-pleisztocén vízszinteloszlás térképe a NATO SfP projekt által modellezett területen 8