A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)

1. szekció: TELEPÜLÉSI VÍZGAZDÁLKODÁS - Virág Margit, Lakatos Attila, VIZITERV Consult Kft., Dr. Szűcs Péter, ME Hidrogeológiai - Mérnökgeológiai Tsz: Lokális vízföldtani modellek a Nyírség területén

3. sz. ábra A felső pleisztocén összlet hidroizopiézái A magasabb felső-pleisztocénbelit a talajvíz vízháztartási jelleggörbéje magyarázza, azonban az alacsonyabb alsó-pleisztocénbeli kupola léte csakis azzal indokolható, hogy a – rétegsorban nagyszámban előforduló agyagrétegek ellenére – az üledék függőlegesen áteresztő. Valóban, ha a függőleges áramlás lehetőségét kizárjuk, a nyomás-kupola nem létezne, hiszen ennek maximumából a víz minden irányba eláramlik. Ilyenformán egy kupola csak akkor lehet stabil, ha az eláramló vízhozam a függőleges kommunikáció révén pótlódik. Nyilván való tehát, hogy a medencében nyugalmi állapotban is már voltak rétegzettségre merőleges vízmozgások, azaz a rétegsor viselkedése kimeríti a rétegzett rendszerekre vonatkozó elvárásokat. A Nyírség és a Bereg-Szatmári síkság kiürülési területén keresztülhúzódó hidrodinamikai szelvény (5. sz. ábra) bizonyította azt is, hogy a nyomásviszonyok teljesen összerendezettek egy áramkép felvázolásához, mely utóbbi helyességét később a rádioaktív vízkor meghatározás is alátámasztotta. A Nyírségben beáramló vizek oldalirányban ill. K-re a mélyebb fekvésű Szatmár-Beregi síkság és É-ra a Tisza folyó felé távoznak a rendszerből. Felülről nyitott többszintes áramlási rendszerrel (Erdélyi, 1979) van tehát dolgunk, ahol a rendszer a talajvíz közvetítésével kapcsolatban van az atmoszférával és a felszíni vizekkel, ezért annak révén, hogy a vízkitermelés miatt megsüllyedő talajvíztükörről való párolgás csökken, illetve a belvízcsatorna hálózatba és természetes felszíni vizekbe elszivárgó víz hozama is kisebb lesz, utánpótlást kap. Az így visszatartott készlet nagysága arányos a talajvíz depressziójával. A jelenlegi helyzetet tekintve megállapítható, hogy a természetes állapotbeli vízmozgást más egyéb tényezők mellett elsősorban a lakossági vízművek vízkivételei befolyásolják. A jelenlegi nyomásállapot követése csak a terület átfogó vízföldtani modellezésével oldható meg. A víztermelés különösen ha olyan folytonos igényről van szó mint az ivóvízellátás, célszerűen általában megújuló készletekre támaszkodik, ilyen készletek létezése estében a vízbázisok jellemző üzemállapota permanens. 6