A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)
6. SZEKCIÓ: A TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI TÁRSULATOK - CSATLÓS PÉTER–FEHÉR FERENC: Vízitársulatok a vízi környezet védelméért
Gondoskodni kell a környezetvédelmi szempontok érvényesítéséről a mezőgazdasági célú területi vízgazdálkodásban, valamint a vízgazdálkodás feladatainak végrehajtása során komplex hasznosítást kell célul kitűzni annak érdekében, hogy a fölös vizek kártételeinek csökkentését a lehetőségekhez mérten tározással, vízvisszatartással és ne elvezetéssel kelljen megoldani. Az Ipolymenti Vízgazdálkodási Társulat több mint 30 éve töretlenül kiáll a víztározók létesítése mellett, erejét jóval meghaladva szervez, informál, támogat és támogatást szerez, meggyőz és megerősít mindenkit, hogy a tározó lokálisan, kis és nagy térségi viszonylatban jó befektetés: működik a költség-visszatérülés elve is, és a többcélú kistározók szervesen illeszkednek mind a területi vízgazdálkodás stratégiájába, mind pedig a hosszabbtávú jövőképbe. Tolna megyének a Szekszárd-Paksi Vizitársulat érdekeltségi területét érintő vidéke változatos táj. A dombok között elterülő völgyek mindegyike szinte tálcán kínálja a lehetőséget kisebbnagyobb tározók építésére. Ezeknek a völgy zárógátas tározóknak építése azzal a kétségtelen szakmai előnnyel jár, hogy megépítésük olcsóbb, mint a síkvidéki körtöltéses tározóké. A legújabbkor mesterséges halastavai, tározói - legalábbis ebben a térségben - már a Szekszárd-Paksi Vizitársulat nevéhez és munkásságához kötődnek. A szálkai tározó volt az első, ezt követte a fölötte levő fürésztelepi tározó, aztán a bonyhádi, az alsónánai, a mőcsényi, a széptölgyesi, a váraljai, a györe-izményi, a paksi. Dunaföldvárnál az oláhvögyi, Tengelicnél az éripataki, aztán a varsádi tározó. Vannak kisebb halastavak is, például a Csámpa-patakon vagy a Rák patakon, Szekszárd és Bonyhád között. Ezek így együtt több mint 700 hektárnyi területet foglalnak el. A Szekszárd-Paksi Vizitársulat 1976-ban kezdte meg a tározók tervezését, valamint építését és szinte folyamatosan 1997-ig folytatta. Az általuk épített tározók közül a legjelentősebb a szálkai. Ez igazolja legjobban egy ilyen létesítmény sokrétű hatását a környezetére. „Feladatunk - írták már 1976-ban (!) a hatástanulmányi programban - a vízgyűjtőkön minél nagyobb mennyiségben a víz visszatartása, tározása, ezzel a mezőgazdasági termelés fokozása, valamint a környezeti viszonyok javítása." 5. Tájsebek begyógyítása A tájrendezési munkákat két főbb részre oszthatjuk. A műszaki beavatkozások során általában valamilyen új műszaki létesítményt építenek. Ez többnyire tájba illő kő- vagy földműveket jelent. A biológiai tájrendezés pedig a hasznosítási célnak megfelelő tájhonos növényzet, azaz őshonos cserjék, füvek és fák, valamint az állatvilág megóvását, illetve visszatelepítését jelenti - természetesen a tájépítész tervei alapján. A növénytelepítésénél figyelembe veszik a tervezők - a már említett szempontokon túl - a hasznosítási célokat (halastó, pihenőpark, horgásztó, víztározó, játszótér stb.), valamint az esztétikai követelményeket is. A vizes élőhelyek esetében a tájrendezés egyúttal a vízminőség javításával is együtt jár. A tájrendezési munkák típusai a következők: • A tereprendezés, amelynek során a roncsolt felületeket a hasznosítási célnak megfelelő szintre rendezik. 458
