A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)
5. SZEKCIÓ: VÍZMINŐSÉGI KÁRELHÁRÍTÁSI ESZKÖZÖK, TECHNOLÓGIÁK, ESETTANULMÁNYOK - BEDŐ ZOLTÁNNÉ–KESERŰ BALÁZS: Az LB 01 kotró havaria vízminőségvédelmi kárelhárítási esettanulmány
AZ LB 01 KOTRÓ HA VARIA VÍZMINŐSÉGVÉDELMI KÁRELHÁRÍTÁSI ESETTANULMÁNY BEDŐ ZOLTÁNNÉ - KESERŰ BALÁZS Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság A rendkívüli szennyezések, jellegükből adódóan, egy előre nem kiszámítható, havaria szerű rendkívüli helyzetek, események eredményeképpen keletkeznek. Az ilyen helyzetek kezelését rögzítik az alábbiakban ismertetésre kerülő jogszabályok. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. Törvény 18.§-ának (1) szakasza szerint a vízminőségi kárelhárítás minden érintett kötelessége. E törvény ugyanezen szakaszának (2) bekezdésében kapott felhatalmazást a kormány arra, hogy a vízminőségi kárelhárítással összefüggő feladatokat rendeletben szabályozza. Ez a 132/1997. (VII.24.) Kormány rendelet. Ebben kerül szabályozásra az illetékes hatóságoknak a gazdálkodó szervezetekkel történő együttműködése, felkészülése a rendkívüli szennyezések felderítésére és minősítésére, a készültségi fokozatok elrendelésére, a kárelhárítás végrehajtására és megszüntetésére vonatkozó intézkedései. 1995. és 2001. év között az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (továbbiakban : Igazgatóság) illetékességi területére vonatkoztatva 119 esetben érkezett riasztás rendkívüli vízszennyezésről. Ebből Igazgatóságunk mérlegelve a szennyezés mértékét, 29 alkalommal tartotta szükségesnek vízminőségvédelmi fokozat elrendelését. Ezek során vízkormányzást, fokozott figyelőszolgálatot rendelt el vagy közvetlen kárelhárítást végzett. Operatív kárelhárításra, a fenti időszak vonatkozásában 16 esetben került sor, ezek felét felszíni vizet ért olajszennyezés okozta. így elmondható, hogy az Igazgatóság illetékességi területén az egyik leggyakrabban előforduló szennyezés az olajszennyezés. Ez abból adódik, függetlenül attól, hogy egy adott területen van-e közvetlen veszélyforrás, hogy a szénhidrogének szállítása során mindig számítani kell balesetre, emberi mulasztásra, vagy műszaki hibára, amelyek koncentrált és nagy méretű szennyezéseket okozhatnak. A víz felszínén az olaj gyorsan szétterül, ugyanis a nyugodt vízfelületen mindaddig terjedni képes, míg néhány mikron vastagságot el nem ér, és így viszonylag kis mennyiség is óriási vízfelületet tud elzárni oxigéntől, ami az élővilág károsodásához, pusztulásához is vezethet. Az eredményes kárelhárítás előfeltétele az olaj továbbterjedésének korlátozása, í 11. megakadályozása, valamint a szétterjedt olaj összegyűjtése. A működési területünkön a Dunát ért olajszennyezésről a vizsgált 6 évben 55 alkalommal érkezett riasztás, melynél 4 esetben operatív védekezésre is sor került. A tapasztalat szerint elmondható, hogy leggyakrabban a hajók fenékvizének leengedésekor éri olajszennyezés a Dunát. A Gönyűné! megdőlt LB 01 jelű kotróhajó mentési munkálatai alapján átfogó képet kaphatunk a vízminőségvédelmi kárelhárítás hatósági eljárásáról, a kárelhárítás technológiai kivitelezéséről. 2002. 01. 13-án az éjjeli órákban ismeretlen műszaki okból a Duna 1791. fkm. szelvényében / Gönyü térsége / veszteglő kotróhajó, amely a Lasselsberger Holding tulajdona, a partoldalba felült és megdőlt. Ez a hajó egy 1299 t vízkiszorítású, 65 m hosszú, 12 m széles, 2,4 m merülésű 600 LE teljesítményű román építésű vedersoros úszó kotró. Lásd: 1. számú kép 373
