A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)

7. SZEKCIÓ: KOMMUNIKÁCIÓS ÉS PR FELADATOK A VÍZGAZDÁLKODÁSBAN - MÁRFAI LÁSZLÓ: Javaslatok a vízügyi PR munka informatikai hátterének kialakítására

JAVASLATOK A VÍZÜGYI PR MUNKA INFORMATIKAI HÁTTERÉNEK KIALAKÍTÁSÁRA MÁRFAI LÁSZLÓ Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság Napjainkra a PR-munka vízügyi alkalmazása - köszönhetően az évekkel ezelőtti célkitűzésnek - széles körben elterjedt az ágazatban. Valamennyi Vízügyi Igazgatóságon van felkészült, gyakorlott felelőse, aki védekezéskor és „békeidőben" egyaránt színvonalas tájékoztató, riport, kiadvány előállítására képes. És itt a 'képes' szót emelném ki, ugyanis ez még nem jelenti azt hogy tud! Mi kell a megfelelő képességekre alapozott PR-munka megvalósításához? Először és mindenek felett a célnak és feladatnak megfelelő minőségű, mennyiségű és formátumú információ. Ezekre a kulcsszavakra (cél és feladat, minőség, mennyiség, formátum) építeném a dolgozatom. A cél és feladat: ,y4 Public Relations irányítási funkció. Célja az egyének, a szervezetek és a környezetük közötti - kölcsönös előnyökön alapuló - kommunikációs kapcsolatok alakítása." (részlet a Magyar PR Szövetség nyilatkozatából) Tehát, ha irányítási funkció, akkor ez aktív, kezdeményező tevékenységet - kommunikációról lévén szó, közlést, információátadást - jelent a társadalmi környezet felé. A PR feladatai a szervezeti célrendszer részeként: - a szervezet iránti bizalom építése, - a környezet támogatásának megnyerése a szervezet céljai iránt - a környezet megértésének (tolarenciakészségének) fejlesztése a szervezet iránt - a környezet és a szervezet együttműködési készségének fejlesztése. - a szervezet és környezete közötti konszenzus kialakítása, - a szervezet és környezete kölcsönös magatartásváltozásának elősegítése. A felsoroltakat kiegészíteném a szervezeten belüli PR-jellegü információk megfelelő terjesztésével. A szakemberek többsége szerint a vállalati PR-nek két fő területe van: a belső és a külső, ahol a cégen belüli kommunikációs struktúra meghatározza a külső PR minőségét, hatékonyságát. A szervezeti célok ismerete, nyomonkövetése és az ezáltal elérhető esetleges azonosulás az egyének informális PR-megnyilvánulásait (környezetének pozitív befolyásolását) is elősegítik. A külső kapcsolatok sokrétű szerkezetéből kiemelném az alábbiakat: - ágazati és szakmai kapcsolatok - kormányzati és közösségi kapcsolatok (un. „public affairs") - médiakapcsolatok Az előbbiekkel átfedésben van, de külön figyelmet érdemel a vízügyi szervezeteknél a védekezések alatti PR (un. „kríziskommunikáció"). Ez az a helyzet ahol az gyors, 'kapásból történő' információközlés többhavi (éves?) felkészülést és információs-informatikai hátteret igényel. 623