A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)

7. SZEKCIÓ: KOMMUNIKÁCIÓS ÉS PR FELADATOK A VÍZGAZDÁLKODÁSBAN - LOVAS ATTILA: A nyílt tervezés és az EU csatlakozás PR kihívásai

A NYÍLT TERVEZÉS ÉS AZ EU CSATLAKOZÁS PR KIHÍVÁSAI LOVAS ATTILA Közép-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság A téma rendkívül aktuális, és egyre aktuálisabb lesz. Természetesnek tűnik, hogy az EU csatlakozás igen sok új, illetve új tartalmú kommunikációs feladatot jelent. A sok említhető téma közül egyre szeretném különösen felhívni a figyelmet. Ez pedig a nyílt tervezés. Az EU ezt a tervezési formát sok esetben alapvető kritériumként kezeli, azaz a pályázati feltételek között is szerepel. A „vizes" témákban igen valószínűnek tűnik, hogy a jelenleginél nagyobb arányban kívánjuk - és reméljük fogjuk is - igénybe venni a brüsszeli forrásokat. Ez pedig a nyitott tervezés egyre nagyobb arányú megjelenését is jelenti. Gondolom nem én vagyok az, aki először említi ezt a témát, sőt a nyílt tervezés egyes elemeit, technikáit már alkalmazzuk is. Mind a kommunikációban, mind a tervezésben. Tulajdonképpen az egészben semmi új nincs, csak az alapelv más. Mégpedig gyökeresen. Jelenleg igen sokszor előfordul, hogy a nyilvánosság csak a kivitelezés fázisában, vagy a kivitelezés tervezésének fázisában kapcsolódik, kapcsolódhat be valamilyen elképzelés megvalósításába. Sokan kötelező nyűgnek is tekintik az ilyen jellegű feladatokat. Ami bizonyos szinten érthető is, hiszen ez mindig többlet munkát jelent. Gyakorlatilag a PR probléma kezelő funkcióját használják. A PR feladata ebben az értelemben a kivitelezési költségek csökkentése. Lehetőleg tiltakozás, stb ne akadályozza a kivitelezést. Az már csak járulékos haszon ebben az esetben, ha az adott cég, vállalat, beruházó, kivitelező, stb presztízse javul a jól végzett munka bemutatásával. Ha elég nagy a beruházás akkor az átadás során további járulékos hasznokat is le lehet aratni. Ahol pedig jelenlegi tervezési eljárások során már a tervezés alatt megjelennek a PR technikái, ott zömében kialakult elképzelésekre szeretnénk megszerezni az érintettek támogatását. Azaz kialakítunk valamilyen elképzelést, valamilyen szinten - többnyire tanulmánytervként - meg is tervezzük és ezt a lehető legkevesebb változtatással „le szeretnénk nyomni az érintettek torkán". Ez a legtöbbször sikerül is. Az egyik legjobb eljárás erre az, hogy nem a közvetlenül érintetteket keressük meg, hanem valamilyen szintű testületeket. Őket amúgy sem lehet kihagyni, hiszen többnyire előírások is léteznek véleményük kikérésére. A közvetlenül érintettek, azaz a polgárok érdektelensége ezt a helyzetet természetesen sok esetben elősegíti. Probléma csak akkor jelentkezik, ha valaki, vagy valakik gyökeresen mást, vagy ugyanazt, de máshogy akarják, mint mi. Ha ezeknek a valakiknek érdekérvényesítő képessége is van, akkor már kifejezetten hátrány számunkra a kiindulási alaphelyzet. Azaz, hogy nem véleményt, hanem egyetértést akarunk. És most szeretnék visszatérni nyílt tervezés elvéhez, persze kicsit leegyszerűsítve. Ezen eljárás széles körű kompromisszumot alakít ki mind a megvalósítandó célok, mind az oda vezető utak terén. Először is fel kell tételeznünk, hogy valamilyen úton megfogalmazódott egy igény egy projekt megvalósítására. A „megfogalmazódás" általában egy csoport részéről érkezik, emiatt van szükség a nyílt tervezésre. Itt a tervezés kezdetétől be kell vonni minden közvetlenül érintettet. Ez fontos szó. A közvetlenül érintetteket kell bevonni, amibe az érintett vagy érdekelt lakosság, annak választott és érdekképviseleti szervezetei tartoznak. Nem tartoznak az érintettek körébe, azok, akiket a magyar nyelv „kibic"-ként határoz meg. Csak közbevetve jegyzem meg, hogy nem tartozik az érintettek körébe a sajtó sem, mert az nem érintett, hanem lehetséges eszköz. A tervezés első feladata, hogy meghatározza az alapállapotokat, összeállítsa az igény-kielégítés műszakilag lehetséges összes lehetőségét és következményét - beleértve a munkálatok 615