A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)

5. SZEKCIÓ: VÍZMINŐSÉGI KÁRELHÁRÍTÁSI ESZKÖZÖK, TECHNOLÓGIÁK, ESETTANULMÁNYOK - BODA LÁSZLÓ–VIRÁGNÉ KŐHÁZI-KISS EDIT: A Nagykunsági főcsatornán alkalmazott vízminőségi kárelhárítási eszközök

Hátrányai: a leghatékonyabban alkalmazható halfaj (amur) nem őshonos, telepítése kiváltja a természetvédők ellenállását. A főcsatorna halászati hasznosítási joga nem a vízszolgáltatóé, a halászat sokadik hasznosítási forma, nem szívesen áldoznak a telepítésre. A teleltető helyként használható túlkotrásos szakaszok már feltöltődtek, kialakított lehalászó helyek hiányoznak. 3.3. Kémiai módszer: Az elmúlt két évben kísérletek történtek a hínárfélék visszaszorítására CASORON G felhasználásával 50 kg/ha dózisban (javasolt minimum). Előnyei: a módszer jól gépesíthető, munkaidő igénye rendkívül alacsony. Hátrányai: az, hogy a fő vegetációs időszakban nem alkalmazható, a várakozási idő betartása miatt rugalmas vízszolgáltatást nem tesz lehetővé. Öntözési idény előtt alkalmazható, ekkor azonban hatékonysága kisebb. Alkalmazása esetén a vízminőségek vegyszer maradványra is vizsgálni kell, ami növeli a költségeket 3.4. Mechanikai módszer: Az elmúlt hat év során a Nagykunsági öntözőrendszerben a rögzült hínárfélék és úszó vízinövények egyre fokozódó elterjedését tapasztaltuk. Kezdetben a süllő hínárfélék, az érdes tócsagaz jelent meg, majd megkezdődött a súlyom térhódítása is. A vízfelszínt elborító vízi rucaöröm robbanásszerűen jelent meg, kezdetben a műtárgyak felvizén néhány 10 m-en, majd több kilométer hosszúságban képezve összefüggő felületet. A vízfelszínt borító növényzet Örményes fölött elérte a 8 km-t (!), a vastagsága 3 cm-től 60 cm-ig terjed. Ilyen tömegű növényzet kezelésére az üzemeltető nem volt felkészülve sem eszközökben, gépekben sem technológiában. Az uszadék kiszedése történhet műtárgyaknál partról, munkagéppel. Kialakított gazkiszedő helyeken partról munkagéppel. Vízfelületen vízi munkagéppel. A növényzet mindig a műtárgyak felvízi oldalán torlódik össze, mennyiségét a biológiai tényezőkön túl a szélirány is meghatározza. A gerebrácsok eltömésével hátrányosan befolyásolja a vízkormányzást, az átbocsátó képességet. Eltávolítását gépi eszközökkel akadályozza, hogy a műtárgyak géppel nehezen, vagy nem megközelíthetőek, csak nagy, legalább 8 m gémkinyúlású gép alkalmazható a kezelő a szakterületre nem lát rá, kiegészítő kézi munka kell. Elektromos energia nincs, így mozgógereb alkalmazása nem jöhet szóba, különben is a meghajtómotorokat ellopják. A növényi terhelés csökkentésére az Igazgatóság részéről több intézkedést tettünk. A nagyműtárgyak rekonstrukciója megkezdődött, ennek során elkészültek a uszadékfogó létesítmények tervei, melyek nem engedik a gerebmezőkig az uszadékot. Megvalósításuk a közeljövőben várható. Uszadék kiszedő helyeket létesítettünk, melyek a parti nádpadkáról teszik lehetővé az uszadék biztonságos gépi eltávolítását. Ezek a létesítmények olyan beton térburkolatok, melyek az üzemvízszint fölött 15 cm-rel helyezkednek el, lejáró rámpával rendelkeznek mind a töltés, mind a meder felé, így a szállítást megkönnyítik és a vízijármüvek közlekedését is elősegítik. 4. Vízminőségi kárelhárítás létesítményei, eszközei, technológiái: A növényzet mechanikai eltávolításának lehetőségeit meghatározzák a műtárgyak adottságai, műszaki kialakításuk, megközelítésük módja, a rendelkezésünkre álló, és a piacon beszerezhető gépi eszközök technikai paraméterei. 381