A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)
5. SZEKCIÓ: VÍZMINŐSÉGI KÁRELHÁRÍTÁSI ESZKÖZÖK, TECHNOLÓGIÁK, ESETTANULMÁNYOK - BODA LÁSZLÓ–VIRÁGNÉ KŐHÁZI-KISS EDIT: A Nagykunsági főcsatornán alkalmazott vízminőségi kárelhárítási eszközök
A NAGYKUNSÁGI-FŐCSATORNÁN ALKALMAZOTT VÍZMINŐSÉGI KÁRELHÁRÍTÁSI ESZKÖZÖK BODA LÁSZLÓ - VIRÁGNÉ KŐHÁZI-KISS EDIT Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság 1. Nagykunsági-főcsatorna és Keleti ág általános bemutatása: A Nagykunsági- főcsatorna (Nkfcs) és a Keleti ág a Tisza-völgyi Vízgazdálkodási Rendszer részei. A főcsatornák a Tisza-tó tározott vízkészletéből 110100 ha hatásterületen, öntöző- és rizstelepek valamint halastavak vízellátására alkalmasak. A Körös-völgy vízpótlását 16 m3/s vízhozammal biztosítják mezőgazdasági vízhasznosítás és vízfrissítés céljából. További funkciója a belvíz befogadás, alkalmassá tehető árvíz átvezetésre a Hortobágy-Berettyóból a Hármas-Körösbe járulékos hasznosítása a halászat. /Lásd 1. sz. melléklet./ A több mint húsz éve üzemelő Nagykunsági öntözőrendszer hatásterületén jelenleg 7 öntözőfurt található. Az Nkfcs 74,3 km, míg a Keleti ág 18 km hosszú. A vízkivétel torkolati kapacitása 80 m3/s, mely a bögéző műtárgyaknál csökken, előbb 60 m3/s-ra, majd a főágak szétválásánál 20+40 m3/s-re. A vízszintszabályzó műtárgyak a főcsatornát öt bögére osztják fel, melyek csökkenő üzemvízszinttel és kapacitással lettek kiépítve. Az Nkfcs és a Keleti ág alsó vezérlésű, automatikus, távműködtetett vízelosztó rendszerként üzemelnek. A főcsatornák kétoldali töltéssel, övcsatorna hálózattal - ezekre települt automatikus átemelő telepekkel - és szervízúttal kerültek kialakításra. 2. Vízminőségi helyzet a főcsatornákon: 2.1. A vízminőség alakulása a főcsatornákon: A főcsatorna vízminősége általában a Tisza és a Tisza-tó minőségének megfelelően - hal élettani szempontból -1. osztályú. Ennél rosszabb vízminőség az idény előtti leürített állapotban és a vízinövények tömeges elszaporodását követően nyár végén jelentkezik. Ekkor előfordult már III. osztályú minősítés is, mivel az oldott 0 2 tartalom az 5,0 mg/l határérték alá csökkent. 2.2 Vízminőséget befolyásoló tényezők: a téli üzemvízszint esetén minimális a vízcsere, a bögéző műtárgyaknál nincs meg az áramlás miatti oxigén bevitel az üzemeltetési időszakban a kisebb vízigények, állóvízi jelleg kialakulásához vezetnek a szivárgó átemelő telepek által szállított víz minősége a beemelt belvizek minősége (települések mentesítése) Tisza folyó vízminőségének alakulása (pl. a cián-, nehézfém szennyezést sikerült kizárni, nem jutott a főcsatornába!) vegetációs időszakban elszaporodó vízinövényzet vízfelszínen úszó, nagy vízfelületet elborító növényzet árnyékoló szerepe miatt csökken az oxigén termelés, míg az oxigén fogyasztás jelentősen megnő /Lásd 2.sz melléklet alsó kép./ a gerebrácsok eltömődése miatt csökken a műtárgyaknál az oxigénbevitel /Lásd 2.sz melléklet felső kép./ az elhaló növényzet káros bomlási folyamatai 379
