A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)

3. SZEKCIÓ: SZENNYVÍZCSATORNÁZÁS ÉS –TISZÍTÁS - BALOGH JUDIT ANIKÓ–DR. MEGYERI MÁRIA: Természetközeli szennyvíztisztítási technológiák vízminőség-szabályozási aspektusai

Az ökoszisztémákra vonatkozó akut toxikus-hatás a vegyszerek biodiverzitás csökkentő hatásával mérhető. A perzisztencia, megmaradó képességet jelent, amely jellemző pl. a klórozott szénhidrogénekre. (A DDT nevü néhai gyomirtószer több évtizeddel a felhasználás után is mérhető még a talajokban!) B./ Krónikus hatások: a

./ Bioakkumuláció - a káros anyag felhalmozódása az élőlénv valamely szövetében

, amely anyagok többnyire a lipid-gazdag szövetekben: (zsírszövet, ivarmirigyek, emlő, csontvelő) ill. laktációs periódusban: az anyatejben kiválasztásra kerülnek. b./ Biomaznifikáció - a káros anyag tápláléklánci feldúsulását jelenti • A DDT a halakban 10-szeresre, a vízi-csigákban 1000-9000-szeresre, az osztrigákban 70.000-szeresre dúsult. • A Dieldrin nevü növényvédőszer a planktonokban 265-szeresre, kis halakban 500-szorosra, ragadozó halakban 75.000-szeresre, halevő madarakban 80.000-szeresre dúsult. c./ Hormonális (ösztrozén-azonista) hatáso

k, az ösztrogén receptorokon keresztüli hatás a nehezen lebomló szerves szennyezőkre (angolul: persistant organic pollutans - POP) vezethető vissza. • hímeknél spermiumszám csökkenés (sterilitás fokozódása az embernél is!); • zavart genitália-fejlődés (feminizáció: mini hímvessző - krokodilnál, embernél (!); hermafroditizmus - halak, madarak, jegesmedve); • ivarszervi daganatok (here - halak, ember). Nőstényeknél mell- és ivarszervi daganatok (ember); puha tojáshéjúság (ragadozó madarak), zavart párkapcsolatok (halfogyasztó madarak). d./ Immunszupressziós hatá

s: A káros szennyezések (főként növényvédőszerek) az igen soktényezős immunrendszert a legkülönfélébb helyeken zavarják meg. Következményeként a gazdaszervezet (emlősök és halak) ellenálló képessége vírusokkal, baktériumokkal, véglényekkel, gombákkal, de a daganatos betegségekkel kapcsolatban is csökken. e./ Mutazé

n (változás a kezelt szervezet örökítő anyagában) és karcinogé

n (daganatkeltő) hatáso

k: Emberben valószínűleg, állatokon (patkány, egér) bizonyosan annak bizonyult több növényvédőszer, pl.: DDT, HCH, klórfenoxi-herbicidek, zineb stb. A legfontosabb lenne a természetre veszélyes amazok keletkezését elkerülni. A fenntartható fejlődés elve - azaz a természeti erőforrások hozzáférhetőségének biztosítása a jövő generációk számára - megköveteli nemcsak a természeti elemek állapotának, hanem az alkalmazott technológiák ökológiai hatás szerinti minősítését is (13). A Cornell University kidolgozásában pl. ilyen mérőszám lehetne a technológia ökotoxikológiai értéke, vagy ökotoxikológiai faktor (EIQ ), amelynek számítása a következő: EIQ = egységnyi termék-mennyiségre jutó környezeti veszélyesség x kijuttatás mennyisége x gyakorisága. 73